Göncz Árpád nagyon szerette a megyénket

Szabolcs-Szatmár-Bereg - „Egy önzetlen, tiszta szívű, becsületes vezetőt veszített el az ország.”

Sokszor járt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Göncz Árpád, de a látogatásai csak akkor kaptak nagy nyilvánosságot, amikor közjogi méltóságként utazott ide. Ha íróként, egyszerű állampolgárként jött, arról csak a barátai, legközelebbi ismerősei tudtak. Ezekhez a barátokhoz tartozik a Vásárosnaményban élő dr. Pataki Béláné dr. Baráth Ida nyugalmazott városi tiszti főorvos, aki hosszú ideje ápol szoros kapcsolatot, jó viszonyt Göncz Árpáddal és feleségével, Zsuzsa asszonnyal.

Bereg jó ismerői

– Az első találkozásunk messzire nyúlik vissza, akkor még nem is volt köztársasági elnök Göncz Árpád. A Vásárosnaményi Városi Könyvtár egykori igazgatója, Antal Miklós szoros kapcsolatot ápolt az íróval, műfordítóval, aki gyakran volt vendége a családjával együtt a gergelyiugornyai alkotóháznak. Miklós mutatott be nekik, s olyan közvetlenséggel fogadtak, mintha régóta ismernénk egymást – elevenítette fel emlékeit lapunk kérésére a főorvos asszony. – Gyakran szerveztek kirándulást a Beregbe, jól ismerték a térséget, mindig nagy örömmel keresték fel szülőfalum, Tákos páratlan szépségű kis templomát is.

Párna, házi kenyér

– Nagyon egyszerű embernek ismertem meg Göncz Árpádot, tőle egyszerűbb embert elképzelni sem lehetett. A feleségével együtt a hétköznapi ételeket kedvelték, az otthonuk sem volt hivalkodó. S ezt az egyszerűségüket akkor is megőrizték, amikor az ország köztársasági elnöke lett. Nyílt volt, egyszerű, csendes, szolid. Mindenről lehetett vele beszélgetni, nagy tudással, tájékozottsággal rendelkezett.Sosem vártak el senkitől sem különleges bánásmódot, sosem érzékeltették a környezetükkel, hogy milyen tisztséget töltenek be. Elnök úr minden ajándéknak tudott örülni, amit a családomtól kaptak, legyen az egy beregi keresztszemes párna, vagy egy házi sütésű kenyér, falusi kalács.

Kevesen tudják, hogy Göncz Árpádnak és feleségének köszönhetően a beregi keresztszemes kézimunkák a világ nagy uralkodóinak palotáit, rezidenciáit díszítik.

– Minden külföldi utazáskor vittek az ajándékok között beregi kézimunkákat. Természetesen ezeket a „női dolgokat” Zsuzsanna asszony intézte a köztársasági elnök számára. – Az utazások előtt mindig felhívott, s megbeszéltük, milyen mintájú keresztszemes kézimunka kellene. Így választottunk kézimunkákat például akkor, amikor Kínába, Spanyolországba, Svédországba utazott az elnöki pár.

- M. Magyar László -

Megyei látogatások

Államfőként és magánemberként is többször megfordult Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Göncz Árpád.

Vásárosnaményban 1996. április 16-án részt vett a Beregi Ünnepi Hét megnyitóján, s találkozott a kárpátaljai magyar vendégekkel is. Kósa Ferencné könyvtáros így emlékezik a látogatására: „Ekkor találkoztam én is Göncz Árpáddal, amikor könyvtárunk meghívására rendezvényünkre látogatott. Megtiszteltetésnek éreztem, és érzem, hogy olyan emberrel találkozhattam, aki barátságos, egyszerű. Árpi bácsi nem kis lelkesedéssel, érdeklődéssel vezette beszélgetésünket könyvekről, irodalomról, családról. Felejthetetlenül él emlékezetemben humoros, közvetlen egyénisége, ami a későbbiek során mit sem változott”. A könyvtár vendégkönyve is őrzi Göncz Árpád sorait: „Köszönöm Vásárosnamény vendégszeretetét, nekem a könyvtár jelentette évekig Naményt és mindvégig Kiss Sándor személye és emléke”. (Kiss Sándor politikus és szerkesztő volt, a szerk.)

Göncz Árpád gyakran vendégeskedett a vajai múzeum alkotószobájában is. Miután az ugornyai alkotóház csak a nyári szezonban működött, ha sürgős munkája akadt, más évszakban Vaján sok időt töltött. Jól érezte ott is magát. Az alábbi sorokat írta a múzeum emlékkönyvébe 1979. július 8-i keltezéssel: „Öt heti zavartalan, jó hangulatú munkát, kellemes környezetet, igazi otthont s mindenekelőtt egy igaz jó barátot köszönhetek Vajának. Hála érte!”

Pontosan 15 évvel ezelőtt Tákoson avatta fel a második világháború áldozatainak emlékét, Schmidt Sándor alkotását. 2002. június 8-án az árvíz utáni helyreállításra emlékező falunapon pedig Tákoson tisztelgett a falu lakói és az építők előtt, ahol a feleségét a község díszpolgárának választották.

A legutolsó találkozás

– Az utolsó találkozásunk a Vérhalom téri lakásukban volt pár éve. A lányommal mentem el hozzájuk, nagyon szívélyesen fogadtak, azt akarták, hogy aludjunk ott náluk, de akkor éppen több elintéznivalónk is volt a fővárosban, így mennünk kellett tovább. Megdöbbentett halálának híre, egy önzetlen, tiszta szívű, becsületes vezetőt veszített el az ország a személyében. Mint a család barátja, de mint Tákos küldötte is ott leszek a község polgármesterével együtt pénteken az elnök úr végső búcsúztatásán.