Ésszerű-e az észszerű?

Mi tagadás, eddig sem álltunk túl jól – általánosságban – a helyesírással. Mondhatnám, még a régit sem tanultuk meg igazán, s most annak egy részét is el kell felejteni, mert újabb változások ügyében intézkedtek az arra illetékesek. Hogy miért éppen most, nem tudni. Györke László jegyzete.

Az igazság az, hogy a plakátokon, magánhirdetéseken eddig is hemzsegtek, sőt ma is hemzsegnek a helyesírási hibák. A régi és az új szerint egyaránt.

Odáig jutottunk, hogy már az igekötők helyesírására is sokan fittyet hánynak. Pedig ennek igen egyszerű a helyesírása! Ha az ige előtt áll, egybeírjuk (hazamegy), ha mögötte, akkor külön (nem megy haza), ha megkettőzzük, akkor kötőjellel (haza-hazalátogat). Persze, ehhez tudni kellene, mi is az az igekötő. Hajdan általános iskolai magyartanárom bemagoltatta az ábécé-rendbe szedett igekötők sorát (abba-, agyon-, alá-, alább- stb.). Igaz, ma ez a módszer elavultnak számít…

Átnéztem a módosításokat, alapjában véve logikusnak fogadható el a változtatások zöme. Egy kivétellel: „Ezután a -fajta, -féle, -nemű, -rét, -rétű, -szerű szavakat nem képzőszerű utótagnak, hanem utótagnak, azaz összetételi tagnak tekintjük… Ebből az következik, hogy ha a -szerű utótag -sz végű szóhoz járul, nem egyszerűsítjük a kétjegyű betűket.” Tehát ezután nem az a helyes, hogy ésszerű, hanem az, hogy észszerű.

Igen ám, de a -fajta, -féle, -nemű, -rét, -rétű, -szerű szavak nem képzőszerű utótagok, hanem képzők. Ugyanis nincs önálló jelentésük, tehát nem fogalmi szavak. Szerintem…

Györke László

Nem túl ésszerű az új helyesírás - inkább észszerű

Nyíregyháza - Szeptemberben megjelent „A magyar helyesírás szabályai” tizenkettedik kiadása. Új szavak, kifejezések kerültek a szabályzatba, ugyanakkor száműzték a régi, elavult alakokat. Belenéztünk, mik a főbb változások. Szerencsére egy ideig még tart a „türelmi időszak”... tovább »