Kevesebb alma, nagyobb kereslet

Szabolcs-Szatmár-Bereg - A jó értékesítési szezon előjele, hogy a nyári almafajtákat 100–140 forintos áron lehetett eladni.

A várható piaci helyzetről Takács Ferenc, aki az Alma Terméktanács elnöke is egyben, kifejtette: az értékesítési árak szempontjából lényeges, hogy Európában sehol sem várható nagy termés. A tavalyi készleteket a tárolókból már eladták a kontinensen, és az almasűrítmény piacán is hasonló a helyzet.

Szerinte a tavalyi időszakhoz viszonyítottan így jóval intenzívebb kereslet mutatkozik az alma iránt, az olasz, osztrák és szlovén kereskedők már meg is jelentek és üzletkötési tárgyalásokba kezdtek.

– A jó értékesítési szezon előjele az is, hogy a nyári almafajtákat 100–140 forintos áron lehetett kilogrammonként eladni – hangsúlyozta Takács Ferenc. Hozzátette: tavaly nettó 12 forinttal indult a feldolgozói szezon, mivel akkor az elmúlt húsz év legnagyobb almatermése volt, több mint 900 ezer tonna. – Az idén 500 ezer tonnához közeli termést várok, így most nagyobb a kereslet, ezért várhatóan az induló 24–26 forintos léalma-felvásárlási ár emelkedni fog – hangsúlyozta a terméktanács elnöke.

Eldördült a startpisztoly

Kíváncsiak voltunk a feldolgozószektor véleményére is. Az Első Szatmári Almafeldolgozó (Eszat) Kft. feldolgozóüzemében augusztus 24-én dördült el a startpisztoly, már lement a próbagyártás.

– Tavaly csak szeptember elsején kezdtünk, de a partnereink már jelezték, hogy hullik az alma a fáról, a nagy meleg miatt a szokottnál korábban érett meg a gyümölcs – tájékoztatta lapunkat Kovács Károly György ügyvezető, aki hozzátette: a terv az, hogy a jövő héten teljes kapacitásra (400 tonna alma feldolgozása/nap) álljanak át.

– Zömében szatmári és nyírségi termelőktől vesszük át az almát, illetve a környékbeli TÉSZ-ektől. A kezdő felvásárlási ár nettó 24 forint, az őstermelőknek erre jön még a 12 százalékos kompenzációs felár – közölte Kovács Károly György, aki tisztában van azzal, hogy a tavalyi évhez képest jóval kevesebb alma teremhet az idén, így a mostani szezonban csak 35 ezer tonna gyümölcs felvásárlását tervezik, szemben a 2014-es esztendővel, amikor 45 ezer tonna almát vettek át.

– A meglévő vevőink még csak a szezonról kértek tájékoztatást, konkrét sűrítmény­igényüket még nem jelezték. Jelen pillanatban a várható lengyel szezont és a kínai exportélénkítést befolyásoló jüan mozgását elemzik. Előre sűrítményre a mi vevőink nem szerződnek, ennek eladási ára állandó mozgásban van, mindig az adott világpiaci szezonhoz és egyéb döntésekhez igazodik. A gyártás elindításának pillanatában sajnos még nem rendelkezünk elegendő értékesítési információval, ami mindig egy nagy lelki és gazdasági nyomás számunkra – mondta a mátészalkai központú cég ügyvezetője, aki egy problémájának is hangot adott: hiányolja a rájuk vonatkozó uniós pályázati lehetőségeket.

Pályázatra várva

– Egyelőre nem jelentek meg olyan pályázatok, melyeket a kis- és középvállalkozások, azon belül is a gyümölcsfeldolgozó üzemek fejlesztésére írtak volna ki. Mi nem tudunk ipari cégekre szabott forrásokra pályázni, a mezőgazdasági pályázatok pedig még nem jelentek meg, ráadásul az élelmiszer-feldolgozók statisztikai besorolása a hazai és az uniós nómenklatúrában sem azonos, ami tovább nehezíti a helyzetet. Szeretnénk a jelenlegi kapacitásunkat megduplázni, mivel a megmaradt két magyar tulajdonban lévő üzem az országos kapacitás 10 százalékát sem éri el. Ez a mértékű fejlesztés önerőből nem megy, keressük a pályázati lehetőségeket – fogalmazott a mátészalkai cég vezetője.

Nézőpont kérdése a léalma árszintje

A nyírmadai Poór Miklós 34 hektáron termeszt almát, három fajtát: Idaredet, Jonagoldot és Gálát. A Szabolcs megyei gazda saját magának 450–500 tonnás termést vizionál.

– A Gála nem színeződött úgy, ahogy szokott, pedig már megérett, sőt, a nagy meleg miatt kevesebb almám is lesz, mint tavaly. Az étkezési almámat 100–120 forint/kilogrammos áron adom el a kis- és nagykereskedőknek – mondta, majd hozzátette: ahol alma van, ott léalma is lesz, ezt most 24 forintos nettó áron lehet értékesíteni, ami nem rossz ár, egy esztendeje ennek a fele volt. – Onnan nézve viszont nem túl fényes a helyzet, hogy 15 éve is ennyit adtak a léalmáért, mint most, pedig akkor az önköltség a fele volt a mostaninak – emlékezett vissza Poór Miklós, aki komolyabban húsz éve foglalkozik a gyümölccsel. Hozzátette: szerinte nem lesz az országban 500 ezer tonna alma, mint ahogy azt a szakemberek prognosztizálták.

KM-TG