A Tisza-menti településk vannak kitéve a legnagyobb veszélynek

Kisar -  Nemrég szakmai fórumon hallhattuk Csegény Józseftől, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Fetivízig) árvízvédelmi referensétől, hogy a Tisza legmagasabb vízszintje (LNV) például Tivadarnál az elmúlt évtizedekben másfél méterrel emelkedett. Míg a 1970-es nagy árvíz idején 865 centiméteren tetőzött itt a folyó, 1998-ban 964-en, 2001-ben pedig már 1014-en. Míg a vízhozam „békeidőben” 240 köbméter másodpercenként, a 2001-es nagy áradás idején 4040 volt. A Felső-Tisza forrásvidékéről a nagy árhullámok 24–27 óra alatt képesek elérni a határszelvényt. Nem véletlen tehát, hogy árvíz szempontjából megyénk Tisza-menti települései vannak kitéve a legnagyobb veszélynek.

Megoldások és tervek

Csegény József a maximum vízszintek emelkedésének egyik okát abban látja, hogy romlik a Tisza vízszállító képessége. Ennek a hátterében az áll, hogy a hullámtér növényekkel benőtt, illetve tovább ronthatják a helyzetet az árvízvédelmi szempontból nem megfelelő üdülőépítések is, különösen a szűk hullámtéri szakaszokon.

Megoldás több is kínálkozik. Az egyik a további töltésfejlesztés, mely figyelembe veszi az új mértékadó árvízszintet (MÁSZ). Első lépésben mintegy 300 kilométernyi gátfejlesztés szükséges a Felső-Tisza mentén, ahol 89 műtárgy rekonstrukciója is esedékes. A második megoldás az árapasztó (vész)tározók építése. A Szamos–Kraszna-közi már elkészült, s még az idén átadják a beregit is, melyet a közeljövőben továbbiak követhetnek. Eközben az ukrán szakemberekkel együttműködve ­Tiszaújlaknál és Mezővárinál is épülnek belátható időn belül tározók.

A kritikus pont

A harmadik megoldás pedig a Tisza vízszállító képességének javítása. Az egyik kritikus pont az úgynevezett tivadari szűkület, ahol a hullámtér 1100-ról 310 méterre ­zsugorodik. Az már bizonyos, hogy a Tivadart Kisarral összekötő hidat itt hamarosan átépítik. Az árterületet viszont nem növelhetik jelentősen, hiszen a falvakat nem bonthatják el.

A vízszállító képességet javíthatja továbbá a hullámtéri területhasználat módosítása, a növényzet átalakítása és fenntartása, mederkotrás, zátonyrendezés, töltésáthelyezés, folyószabályozási művek visszabontása, árapasztó ­csatornák kialakítása, hullámtéri holtágak rehabilitációja, valamint kanyarulatrendezés.

Felülvizsgálták a mértékadó vízszintet

Érdekes adat: a Felső-Tisza vízgyűjtőjének mindössze 8 százaléka fekszik a mai Magyarország, azaz a Fetivízig működési területén, 61 százaléka Erdélyben, 22 százaléka Kárpátalján, 9 százaléka Felvidéken van. A szomszédainkkal a korrekt szakmai együttműködés nélkül tehát elképzelhetetlen a hatékony árvízi védekezés.

Az is sokatmondó adat, hogy Fetivízig működési területe 5456 négyzetkilométer, melyből 1965 (36 százaléka) árvízzel veszélyeztetett. A területen a folyók hossza összesen 333 kilométer, melyeket 681 kilométer (ebből 541 km elsőrendű) töltés tart kordában. Már ha nem a víz győz, mint például 2001-ben. Éppen ezért már korábban felvetődött a kérdés, hogy megállja-e a helyét az 1976-ban meghatározott mértékadó árvízszint (MÁSZ). A válasz egyértelmű „nem” volt. A Fetivízig működési területén a Tiszára 2013-ban, mellékfolyóira 2014 végére vizsgálták felül a szakemberek a mértékadó árvízszintet, mely elsősorban Tivadar térségében hozott igen jelentős, közel kétméteres emelkedést.

KM-GyL