Veszélyes méreteket kezd ölteni a vízhiány a megyében

Szabolcs-Szatmár-Bereg - Már második éve aszály sújtja a Nyírséget, a tájegység sajátos talajszerkezete miatt jobban megsínyli a vízhiányt, mint más régiók.

Kevés a víz az öntözéshez

Ezzel a problémával szembesül nap mint nap a Kálmánházán élő Varga István, akinek komoly gondot jelent biztosítani a megfelelő vízmennyiséget a konyhakertjében cseperedő zöldségeinek: „Van egy régi-régi kutam, valamikor a ’90-es évek elején fúrattam, úgy harminc méter mélyen” – mondta az őstermelő. A férfi másfél hónapja nem tudja a kálmánházi konyhakertjét rendesen öntözni, kénytelen többórás szünetet tartani, amíg „megszívja” magát a föld. Emiatt jóval korábban, hajnali négy órakor kell kelnie, hogy a megfelelő mennyiségű vízhez hozzájussanak a növényei.

Varga István szerint a gond abból adódhat, hogy a talajvízréteg szintje egyre csökken, egyre szárazabb a talaj felső rétege, és nem érkezik megfelelő mennyiségű utánpótlás.

– Alig esik errefelé az eső, átlagban 4–6 milliméter, ami kevés. Télen is csak egyszer esett egy tíz centiméternyi hó – taglalta lapunknak a bosszantó helyzet gyökereit a kálmánházi férfi, aki 12 fokos vízzel locsolja hajnalban a zöldségeit, akkor, amikor a növények hőmérséklete 18 fok körüli.

Ismert a probléma

A kálmánházi férfi nyitott kapukat dönget, hiszen a gondja nem új keletű a gazdatársai és a vízügyi szakemberek körében sem. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Fetivízig) a „Nyírség vízháztartása” címmel speciális területi fórumot rendezett szerda délelőtt Nyíregyházán.

Kató Sándor, a Fetivízig műszaki igazgatóhelyettese bevezetőként megemlítette, hogy aszályos időszakban a felszín alatti vizek jelentős apadása, csökkenése és a megnövekedett vízigény egyaránt arra sarkallják a szakmát, hogy az eddigiekhez képest minél több vizet tartsanak vissza a Nyírségben, ahol jelenleg hét tározó van, melyekben összesen 13,8 millió köbméter vizet tárolnak.

– Ez viszont messze nem elégíti ki az igényeket. A mostanihoz hasonló aszályos időszak a ’90-es évek elején volt, akkor kiszáradt a Rohodi-tározó. Sajnos, a helyzet most is hasonló – fogalmazott Kató Sándor, majd hozzátette: jelenleg a vízvisszatartás, különösen a szélsőséges időjárási viszonyok közepette, nem megfelelő.

– Ezért további tározók létrehozását tervezzük a Kállay-főfolyás mentén, ahol rengeteg erre alkalmas terület kínálkozik. A másik lehetőség pedig az Oros-Úrbéres tározó létesítése – tekintett a jövőbe a szakember.

Fontos eszköz lehet

– A vízvisszatartás mellett fontos eszköz még a Nyírség vízháztartásában a vízátvezetés – mondta lapunk érdeklődésére Kató Sándor.

– A Tisza vizét Vásárosnaménynál csapolnánk meg, melyet csatornán keresztül vezetnénk el Berkeszig, a Lónyay-­főcsatornába. Van még egy harmadik elképzelés is: Balmazújvárosnál a Keleti-főcsatornától egy 40 kilométer hosszú csatorna vezetné a vizet a III. Vajai-főfolyásba – sorolta a terveket a műszaki igazgatóhelyettes.

Víz nélkül az erdők is veszélybe kerülnek

A szerdai fórumon Lesku Balázs, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője előadásában megemlítette, hogy a Nyírségben az őshonos fafajták, valamint az erdők is erősen megsínylik a vízhiányt, ami akár visszafordíthatatlan károkat is okozhat az erdőkben.

Szó volt a vízpazarló öntözési technológiákról is. Jelenleg ezek mintegy 80 százalékát teszik ki az egésznek. A gazdaságosabb technológiák alkalmazása elengedhetetlen, ezek bevezetésére a későbbiekben lehet majd pályázni. A fórumon elhangzott: sok gondot okoz az illegális vízkivétel is. Ha esetleg korlátozást kellene bevezetni, elsősorban innen vonják meg a vízkivételi lehetőséget.

KM-TG, GYL