Nincs nyár várszínház nélkül Kisvárdán

Könnyed, szórakoztató, zenés, de mindig minőségi előadások várják a nézőket a Kisvárdai Várszínházban.

Egyszer, nagyon régen, éppen 35 évvel ezelőtt megfogalmazódott az igény: ezentúl minden évben tartsanak színházi előadásokat a kisvárdai várban. Az elhatározást tett követte, s három évvel később már a kulturális intézményként is bejegyzett várszínházba várták a nézőket.

Neves színtársulatok jönnek

– Újabb egy év elteltével pedig az első saját produkciót is bemutattuk: Mikó István főszereplésével Dolce–Mikó–Barbinek A kölyök című művét – segített az időutazásban Orbán-Radvánszki Ágnes, a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza művészeti szervezője, és hozzátette: az elmúlt 35 évben egyetlen alkalommal sem maradt el a Várszínházi esték sorozat. Ugyan az előadások száma az évtizedek alatt csökkent, de a statisztika szerint több száz, csaknem ezer színházi produkciónak tapsolhatott a közönség a vár falai között.

– Sok minden változott, azonban az előadások kiválasztásának módja nem. Ha már nyár, legyen könnyed, szórakoztató, zenés mű, s minden esetben minőségi darabot lássanak a színház szerelmesei – mondta Orbán-Radvánszki Ágnes.

Ennek jegyében az idei évben operett, zenés vígjáték, musical, mesejáték, táncszínházi előadás és zenei fesztivál szerepel az augusztus végéig tartó kínálatban.

Év közben is van gyermekeknek szóló bérletes színházi előadás, s a nézők igényéhez igazodva immár három éve a fiatalabb korosztálynak is hoznak – a felnőtteknek is élvezhető – gyermekdarabokat. A július 4-én kezdődött Várszínházi esték eddigi négy előadásán telt ház volt, a bemutatók hatalmas sikert arattak, és a nyárnak nincs még vége…

– Augusztus 1-jén zenés mesejátékot, a Csipkerózsika című darabot nézhetik meg a nyári szünetüket még élvező diákok a budapesti Körúti Színház előadásában, este pedig a felnőtteket a színház művészei Gábor S. Pál és a Gemini együttes legszebb dalaival a Spanyolul tudni kell című zenés nosztalgia-vígjátékkal várják – említette a kínálatról a művészeti szervező.

Augusztus 8-án a Gyulai Várszínház a Füveskönyvek – az Élet nagy kérdései című darabbal érkezik Kisvárdára. Az előadás Márai Sándor, Hamvas Béla és Weöres Sándor gondolatait jeleníti meg.

Augusztus 14-én a budapesti Turay Ida Színház előadásában a Vöröslámpás ház című zenés vígjátékot láthatják a nézők. A Várszínházi esték előadássorozata augusztus 29–30-án a kisvárdai Doktorrock Színtársulat Tied a világ! előadásaival zárul, a darabban a Illés együttes egykori dalai hangzanak el.

A kisvárdai vár nagyon rövid története

A kisvárdai vár helyén őskori földvár állt, 1415-ben Luxemburgi Zsigmond király adott engedélyt a Várday nemesi családnak egy kővár (castrum) építésére. A téglából készített, hosszanti elhelyezkedésű vár minden oldalában lakóhelyeket alakítottak ki. A török időkben fontos szerep jutott a várnak, hiszen a királyi Magyarország és a független Erdély közötti ütközőzónában helyezkedett el. Az 1700-as években, a Rákóczi-szabadságharc idején utánpótlási központ, az átvonuló csapatok szállása volt az erődítmény, amelyet mély várárok és a környék mocsarai is védtek. Az épület az I. világháború után elhanyagolt állapotba került, maradványait 1958–60 között állították helyre először. A vár 1990 óta a Nemzeti Örökség része, mint hazánk építészeti, történeti szempontból kiemelkedő műemléke.

KM-BM