Intézetisek: „Nem vigasz, hogy máshol is probléma van velük”

Baktalórántháza - Befogadni talán kötelező őket, de feltétel nélkül elfogadni nem – vallja „Gyüre szomszéd”.

Nagy visszhangot váltott ki a városban levélváltásom Antal Pálnéval, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Gyermekvédelmi Központ baktalórántházi XI. számú lakásotthonának működtetőjével.

Bizonyára emlékeznek rá, én azért emeltem fel a szavam, mert évek óta „pokollá teszik az életünket a kezelhetetlen intézetisek”. A panaszomra reagáló Antal Pálné ezzel szemben megpróbálta védeni a mundér becsületét, (még) több toleranciát és elfogadást kért tőlünk, szomszédoktól.

Először arra gondoltam, reagálok a reagálására, és figyelmébe ajánlom a Nyíregyháza-Sóstón, Tolnán és Szekszárdon a közelmúltban történteket, ahol több száz helyi lakos nem a kirekesztés és intolerancia jegyében fogott össze az ellen, hogy a szomszédjukban az enyémhez hasonló intézményt alakítsanak ki, hanem a családjuk nyugalmának, a környék békéjének megőrzése, és a gyermekeik biztonsága érdekében! Időközben azonban megérkezett Budapestről a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság válaszlevele is a panaszomra…

Nem a levegőbe beszéltek

A Bátori Zsolt főigazgató aláírásával ellátott tájékoztatásban feketén-fehéren az áll, hogy a problémánk (lakószomszéd nyugalmát zavaró magatartás) nem kitalált, „felfújt”, hanem nagyon is valós! Azt írja, hogy az általunk jelzett deviáns magatartás – sajnálatos módon, –napjainkban általánosan tapasztalható jelenség a kamaszok és a gyermekvédelmi szakellátásba utalt fiatalok körében, akiknél – családi neveltetésük hiányosságaiból fakadóan – mindez markánsabban jelentkezik.

A szomszédságunkban lévő, 1997 óta működő lakásotthonban jelenleg összesen tíz (normál vagy különleges ellátást igénylő 14–16 éves, valamint nagykorúvá vált utógondozott) fiatal él, akiket az illetékes gyámhivatal határozata alapján köteles befogadni, ellátni az intézmény. Higgyék el, az elfogadásukkal, a jószomszédi viszony kialakításával és fenntartásával sem lenne gond a részünkről!

Lépések a megoldás útján

Az elmúlt években kialakult konfliktushelyzet további mélyülésének elkerülése érdekében már történtek bizonyos lépések: a főigazgató tájékoztatása szerint az új lakók felvételekor ügyelnek arra, hogy csak kevésbé problémás, enyhébb magatartási ­zavarral küzdő gyerekek kerüljenek a szomszédságunkba.

Módosították az intézmény házirendjét, megjavították a megrongál(ódot)t kerítésünket, és a lakásotthon teljes belső udvarát körbekerítették hullámpalával. A megyei kirendeltség – a személyre szabottabb, nagyobb figyelem jegyében – engedélyezte plusz egy gyermekgondozó alkalmazását. Kíváncsian várjuk, mi (nem) történik ezután…

- Gyüre András, Kisvárda -

A „kezelhetetlen intézetisek” is emberek

Baktalórántháza - Sajgó szívvel és fájó lélekkel olvastam a „Pokollá teszik az életünket a kezelhetetlen intézetisek!” című olvasói cikket, mely Gyüre András kisvárdai lakos által került beküldésre a Szerkesztőségbe - írja levelében Antal Pálné, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Gyermekvédelmi Központ baktalórántházi XI. sz. Lakásotthonának működtetője. tovább »

Nem bűnre, szeretetre éheznek

Nyírbogát, Mátészalka – Vegyes érzelmekkel fogadták a gyermekvédelmi központ érkezésének hírét Bogáton. tovább »

„Pokollá teszik az életünket a kezelhetetlen intézetisek!”

Kisvárda – A kétgyermekes kisvárdai családapa nem kér mást, csak békét, biztonságot, nyugalmat. tovább »