Piackeresés háborús helyzetben

Nyíregyháza - Milliárdos károk: a magyar gazdaságot mind az Európai Unió által hozott intézkedések, mind az orosz válaszlépések rendkívüli mértékben sújtják. Egyszerre várnak piacmentést és szerzést az Oroszország Által Elrendelt Embargóból Fakadó Külgazdasági Intézkedésekért Felelős Miniszteri Biztos Kabinetjétől, melyet dr. Budai Gyula miniszteri biztos vezet.

A Kelet-Magyarországnak adott interjúban dr. Budai Gyula többek között elmondta: az Oroszország elleni szankciók az embargó bevezetésétől az elmúlt év végéig több mint 80 millió euró, vagyis több mint 24 milliárd forint közvetlen veszteséget okoztak a magyar mezőgazdasági exportban. A kereskedelmi forgalmunk Oroszországgal közel 3 milliárd euró, ennek 10 százalékát, azaz 300 millió eurót mezőgazdasági termékek adják, lassan ennek harmadára rúg a kiesés.

A magyar stratégia alapvetően három pillérre épül. Meg kell védenünk a belső piacainkat, hiszen az orosz piacról kiszorult uniós országok Magyarországon is megpróbálták teríteni a termékeiket. Mindeközben új piacokat kell szerezni. Ennek biztató eredményei vannak: megdupláztuk az Ázsiába irányuló kivitelt, ahová például 2013-ban 60 millió euró értékű sertéshúst exportáltunk, ez 2014-ben 110 millió euróra növekedett, köszönhetően annak, hogy új vevőket találtunk Dél-Koreában és Japánban. Szerbia is megnyitotta piacait, jóval több almát, vízi szárnyast fogadott, de sikerült növelni a szállítást Csehországba, Szlovákiába, Németországba is.

A lehető legrosszabb pillanatban

– Sokan élcelődtek a keleti nyitás programján, de a tény az, hogy amikor ezt 2012-ben meghirdettük, dinamikusan növekedett a kereskedelem Oroszországgal, s a 2013-ban elért 300 millió eurós agrárkivitel 60-70 százalékos bővülésnek felelt meg. Ez a lendület tört meg. Bennünket ez a konfliktus a lehető legrosszabb pillanatban ért, és már elfoglalták a helyünket mások: törökök, dél-afrikai és persze észak-amerikai cégek is. Célkeresztben vannak a korábbi FÁK-tagállamok is, amelyek rohamosan fejlődnek. Azerbajdzsánba 2012-2014 között 8000 szarvasmarhát szállítottunk, azt megelőzően 200-300-at. Kazahsztán szintén óriási piac és fizetőképes a földgáz és kőolaj mezőiknek köszönhetően. Nem véletlen, hogy sorra nyitjuk a kereskedőházakat különböző országokban, és tárgyalunk Törökországtól Mongólián át Szingapúrig – nyilatkozta dr. Budai Gyula.

A teljes cikk elolvasható a Kelet-Magyarország június 4-i számában.