Kitüntették a csengeri gyógyítót

Csenger - Arday András nyugdíjasként is addig szeretne gyógyítani, amíg szükség van a tudására, tapasztalatára.

A hivatásának élő, szakmailag kiváló háziorvos a csengeri térségben fáradhatatlanul szolgálja, szervezi a gyógyítás és az orvostársadalom ügyét. Különleges empátiás képessége mindig a segítséget nyújtó orvost jelenti, aki éjjel és nappal a betegek szolgálatában áll. Kiváló szakmai munkája, emberi magatartásának elismeréseként az idén a Magyar Orvosi Kamara területi szervezete Kiváló orvos kitüntetéssel jutalmazza dr. Arday Andrást – említette többek között az indoklásban dr. Losonczy János elnök, majd átadta a kamarai gyűrűt az idén 62 esztendős csengeri gyógyítónak.

Az alapellátás az igazi

– Amikor a saját szakmai közössége ismeri el az ember munkáját, az mindig egy megható pillanat. A megbecsülés kell, hogy még több hitet, erőt adjon, és még nagyobb elkötelezettséget jelentsen – fogalmazott a csütörtöki ünnepélyes átadást követően dr. Arday András. – Miskolcon születtem 1953-ban, lelkész család gyermekeként, majd a Debreceni Református Kollégiumban voltam középiskolás.

– Lelkész édesapám is az orvosi egyetemen folytatott tanulmányokat, de más hivatást választott, s azt mondta, mindegy, hogy a lelket vagy a testet gyógyítjuk; a legjobb, ha mind a kettőt. A gyógyítás parazsát tőle kaptam – emlékezett vissza pályaválasztásának fontos momentumára a kitüntetett. Orvosi diplomáját a Debreceni Orvostudományi Egyetemen vette át 1977-ben, s visszatért szülővárosába, ahol a belgyógyászati gyakornoksága alatt átjárt a szatmári térségbe helyettesíteni.

– Már akkor is érzékelhető volt az orvoshiány, így amikor a feleségem – dr. ­Séllyei Katalin gyermekgyógyász – is átvette az orvosi diplomáját, úgy döntöttünk, Szabolcs-Szatmár-Beregben gyógyítunk majd. Ő a fehérgyarmati kórházba került, én pedig Porcsalmán lettem körzeti orvos – említette a kezdetekről.

A belgyógyászaton érezte azt, az alapellátás lesz az igazi szakterülete, ott van rá igazán szükség, hiszen a mindennapi találkozásokban alakulhat ki az a szoros orvos-beteg kapcsolat, ami a gyógyítás elengedhetetlen feltétele. A feladatok mellett jutott ideje arra is, hogy önmagát továbbképezze, foglalkozás-egészségtanból tett szakvizsgát, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen kapott okleveles egészségügyi menedzser képesítést.

Közel a betegekhez

– Pontosan 30 éve, 1985 óta dolgozom Csengerben, 1989-től vezetem a város népjóléti intézményét, ahol a feladatom a terület egészségügyi és szociális alapellátásának szervezése és vezetése, a szakorvosi-konzíliumi szolgáltatások biztosítása – tudjuk meg a jelenlegi feladatokról.

Arday András már a kezdetekkor úgy gondolta, a szociális és egészségügyi ellátást együtt kell kezelni, a szakellátásokat közel kell vinni a betegekhez; ma 18 szakrendelést működtetnek, miközben megmaradt háziorvosnak is, 13 településen a sürgősségi ügyeleti ellátás is hozzájuk tartozik – sorolja az orvosi hivatás legrangosabb elismerésével, a Batthyány-Strattmann-díjjal is kitüntetett háziorvos. Lánya, Kata a bázeli egyetemi klinika pszichiáter főorvosa.

– Bízom benne, hogy a lányom fog még itthon gyógyítani – mondja az apa, és hangsúlyozza: fenyegető az orvoshiány, egyre öregszik az orvostársadalom. – Úgy döntöttem, hogy nyugdíjasként is addig gyógyítok, amíg szükség lesz rám.

Lovag is

Talán kevesen tudják, de dr. Arday András 1998 óta Johannita lovag, vállalva az ősi lovagrend hitvalló és karitatív küldetését. Ezért a tevékenységéért tavaly megkapta a Köztársasági Lovagkereszt kitüntetést.

KM-BM