2015.06.25. 16:47
Aranyat érő ifjú kezek
<em>Nem szégyen a munka, s egy diák is szolgálhat a szorgalmával nemzetgazdasági érdekeket, még akkor is, ha aligha rendelkezik túl sok munkavállalói tapasztalattal.</em> Matyasovszki József jegyzete.
Nem szégyen a munka, s egy diák is szolgálhat a szorgalmával nemzetgazdasági érdekeket, még akkor is, ha aligha rendelkezik túl sok munkavállalói tapasztalattal. Matyasovszki József jegyzete.Emlékezzünk vissza: még a baloldali reformpedagógiák főideológusai is tudták, hogy a meló nemesít, s már gyermekként meghatározó szerepe lehet az ember formálásban. Ezért is tartottam üdvözlendőnek azt a kormányzati kezdeményezést, amikor önkormányzati hivatalokban is lehetővé tették, hogy a szabadságolások miatt kiesők pótlására diákmunkásokat alkalmazzanak, ráadásul a költségekkel nem őket terhelték, hanem a szükséges forrást az ügy mellé tették. Vagyis mindenki jól járt, a hivatalokban némiképp tehermentesíteni lehetett az irathalmok fölé görnyedő, s a negyven fokban tengerparti nyaralásról álmodozó irodistákat, s az ifjúság egy része sem csupán a számítógép billentyűit verte naphosszat, a gyerekszoba félárnyékában penészedve.
A program legfőképpen az olyan településeken hasznos, ahol az önkormányzaton és néhány háttérintézményén kívül alig van munkaadó a környéken. Nyilván vannak olyan fiatalok, akiknek büdös a munka, vagy éppen a kisujjukat sem kell mozdítaniuk a havi százezres zsebpénzért, de a munkanélküli szülők gyerekei farmerra, a haverokkal szervezett hajdúszoboszlói nyaralásra, vagy éppen a következő félévi tandíjra gyűjtögetők számára egyáltalán nem mindegy, lesz-e miből virítani a lóvét. Bárcsak még nagyobb összeg kerülhetne ilyenformán a családokhoz, mind jobban kiszélesítve a kedvezményezettek körét! Mert akkor ez azt is jelenti, hogy ezek a gyerekek tanulnak, s alanyi jogon jutottak saját jövedelemhez.
