Önazonosságunk része a kard

Nyíregyháza - A magyar kard napját ünnepelték Nyíregyházán szombaton.

Vezényszavaktól visszhangzott szombat délután a nyíregyházi Jósa András Múzeum ódon épülete: Állás! Kalapács! Fél terc! Fejvágás! Oldalvágás! Kör! Aztán már szavakat sem lehetett hallani, csak a kardok csattogását. Bemutatók is várták ugyanis az érdeklődőket azon a rendezvényen, amelyet a magyar kard napja alkalmából rendezett az intézmény. Bár szemerkélt az eső, az érkező vendégeket a múzeum előtt a Magyar Honvédség Bocskai I. Lövészdandár zenekara térzenével fogadta.

Dr. Bene János múzeumigazgató köszöntőjében felidézte az előzményeket. Tavaly történészek, múzeumi vezetők és szablyavívással foglalkozók közösen elhatározták, hogy a hagyományápolás jegyében legyen amagyar kardnak is egy napja. Ez a nap végül május 3-a lett, mert 1620. május 3-án ezen napon született Zrínyi Miklós költő és hadvezér.

– A magyar történelem valamennyi szakaszát végigkísérte a kard vagy a szablya, gondoljunk csak a honfoglalásra, a végvári harcokra, az1848/49-es szabadságharcara. Wesselényi Miklós úgy fogalmazott egykoron, hogy amijük van a magyaroknak, azt mind a kardjuknak köszönhetik – mondta többek között a múzeum vezetője.

Máday Norbert, a Magyar Szablyavívó Iskola alapítója ünnepi beszédében arról szólt, hogy mi a kard napjának az üzenete a magyar emberek számára. Ekkor meglátott egy 8 éves kisfiút, Kostyál Gergőt, aki egy fakarddal ott állt a közönség soraiban. Maga mellé hívta, s így folytatta:

– Ez a kisfiú is része az üzenetnek. Nem a telefonját fogja, nem a számítógép klaviatúráját ütögeti, hanem a fakardját forgatja. Minden nemzet keresi az önazonosságát, s a magyarság számára az nem a telefon, hanem a kard. Bízom abban, hogy mindig lesznek olyan fiatalok, mindig lesznek olyan múzeumigazgatók, akik számára fontos lesz a múlt ápolása, fontos lesz a magyar kard napja. Egy kiállítás is nyílik amai napon, amely végigköveti a különböző történelmi korszakok kardjait. Több olyan kard is látható itt, amiket az 1950-es években a magyar történelemhez hűségesen ragaszkodó bátor emberek az életüket kockáztatva eldugtak a padlásokon, pincékben, ajtófélfákban.

A vívástörténeti kiállítás megtekintése előtt dr. Bene János még aról szólt, hogy Nyíregyháza büszke lehet az egykoron itt táborozó katonákra, akik bátorságukkal, kardforgatásukkal kivívták a közvélemény és az utókor tiszteletét, mint például Béldy Alajos dandártábornok.

– Olyan emberek éltek a városban, akikre lehet emlékezni, akikről van mit írni, s akikről van mit átadni – tette hozzá dr. Bene János, majd az érdeklődőknek bemutatta, mi minden is látható a kardtörténeti kiállításon.

KM-MML