Új adóterhek: kukába velük?

Szabolcs-Szatmár-Bereg - A kistelepüléseken nem csak a lakosság, a képviselő-testület sem akar hallani új helyi adókról.

Földadó, füst­adó, ebadó, perselyadó, agglegény-adó, kerékpáradó… Íme, néhány példa a közszájon forgó, internetes fórumokon keringő új helyi adónem-ötletek közül.

Bár a lehetőség papírforma szerint immár adott az egyre több terhet cipelő települési önkormányzatok számára, a jelek szerint aligha fognak (tudni) élni az adókivetés szabadságával, mivel a lakosság már nem terhelhető tovább, vagyis a kényszer szülte új helyi sarcokat képtelenek lennének behajtani.

Inkább a meglévőt emelték

– Jobb lenne, ha az állam kiegészítő normatíva formájában juttatna plusz forrást a szegények lakta kistelepülések kasszájába ahelyett, hogy ésszerűtlen és gyakorlatilag kivitelezhetetlen adókivetési akciókra kényszeríti őket – fejtette ki véleményét lapunk érdeklődésére dr. Czakó Sándor címzetes jegyző, aki Petneházán és Rohodon látja el feladatait.

– Mindkét faluban napirenden volt az új helyi adó kérdése. A képviselő-testületek egybehangzóan elvetették, mert szinte borítékolható, hogy csak adminisztrációs terheket szülne, bevételt nem. A lakosság nagy része nyugdíjas, közfoglalkoztatott, inaktív, hónapról hónapra élnek, örülnek, ha enni, fűteni tudnak, és nem maradnak el nagyon a számláikkal. Aligha fizetnének be egy újabb közterhet, és behajtani se nagyon tudnánk, akkor meg mi értelme lenne kivetni?

– Petneházán inkább a már meglévő kommunális adó mértékén emeltek egy keveset, Rohodon még ezen sem. Úgy vélem, általánosan elmondható a hasonló méretű és helyzetű települések vonatkozásában, hogy mivel olyan vagyontárgyat, amelyet ésszerű megadóztatni, nem lehet találni, inkább a meglévő adók emelésében rejlik a (kényszer)megoldás kulcsa – mondta.

Besegít az állam, ha szükséges?

A címzetes jegyző hozzátette: nagyobb városokban, ahol van mit adóztatni, kivitelezhetőbbnek tűnik a helyi adó(k) bevezetése. – Úgy tudni, kormányzati körökben kidolgoztak egy vészforgatókönyvet a többletbevétel előteremtésére képtelen helyhatóságok számára, amelynek lényege, hogy felmérik az egyes települések adóerő-képességét, és ahol gyenge, ott az önkormányzatoknak lehetőségük lesz központi forrást igényelve pénzhez jutniuk – fejtegette dr. Czakó Sándor.

Ferkovics Tibor, Tuzsér polgármestere arról számolt be, hogy a 3500 fős nagyközség képviselő-testületének napirendjén egyelőre nem szerepel semmilyen új adóteher kivetése.

– Természetesen jól jönne a plusz bevétel, de kiktől és milyen áron? A településen sok nehéz sorsú ember él, mintegy 600 állástalanunk lenne, ha a dolgozni, boldogulni akarók nem élnének a felkínált közmunka lehetőségével!

Tiszavasvári „kivár”. – Megvárjuk a pontos költségvetési, finanszírozási adatokat, aztán mérlegeljük a lehetőségeket – nyilatkozta dr. Fülöp Erik polgármester, hangsúlyozva: még nem tárgyalt a képviselő-testület semmiféle új adó bevezetéséről.

Mit mond a jogszabály?

Az önkormányzatok települési adót az illetékességi területükön rendeleti úton vethetnek ki, ám csak olyan adótárgyra, melyre nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya.

Az adó alanya nem lehet szervezet, vállalkozó, állam illetve önkormányzat. A települési adóból származó közteher az önkormányzat bevételét képezi.

Heten a földadó mellett

Nem jelent veszélyt a földtulajdonosok többségére a helyi önkormányzatok adókivetési szabadsága, november végéig mindössze hét település jelezte, hogy a földet felveszik a 2015-ben megadóztatott tételek listájára – adta hírül Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, majd megjegyezte: az adótörvény „finomhangolásáról” továbbra is folyik a szakmai egyeztetés a nemzetgazdasági tárca és az agrárminisztérium között.

Ezt támasztja alá az is, hogy a saját földjükön gazdálkodókat mentesítené az önkormányzatok által kivetett földadó megfizetése alól a szaktárca javaslata.

KM-PI