Törvényi szabályozás nélkül

Amíg nem szűnik meg az ex lex állapot, nem kapják meg a segélyeket az érpataki emberek.Nincsenek könnyű helyzetben az Érpatakon élő hátrányos helyzetű emberek, hiszen egyelőre nem kapják kézhez többek között se a lakásfenntartási támogatást, se a rendszeres szociális segélyt. A magyarázat roppant egyszerű: nincs már Érpatakon polgármesteri hivatal, amely közreműködne a pénzek utalásában, ugyanakkor nem alakult még meg a nagykállói-érpataki közös önkormányzati polgármesteri hivatal sem, amely átvenné majd a segélyek küldésének feladatát, és ebben a helyzetben sem a kormányhivatal, sem pedig a Magyar Államkincstár nem tud egyértelmű jogi útmutatást adni.

Eltérő álláspontok

– Az önkormányzati hatáskörbe tartozó pénzeket tudjuk utalni, de a törvény szerint a jegyzői hatáskörbe tartózó, a polgármesteri hivatalon keresztülfutó segélyeket májusban már nem tudtuk utalni, hiszen a közigazgatási reform révén március 31-ével megszűnt Érpatakon az önálló polgármesteri hivatal – magyarázta Orosz Mihály Zoltán, Érpatak polgármestere.

– A 2000 lélekszám alatti települések március 2-ig önállóan egyezkedhettek, hogy mely településsel is akarnak közös hivatalt létrehozni, mivel azonban a mi esetünkben nem született megállapodás, a megyei kormányhivatal kijelölte az irányt, hogy Nagykállóval kell közös hivatalt létrehoznunk. El is készítettük a megállapodásunkat a közös hivatal létrehozására, Nagykálló is készített egy megállapodást, azonban ezek a tervezetek eltérő álláspontokat képviseltek, és így az érdekellentét miatt a két önkormányzat a törvényi kötelezettségnek eleget téve elfogadta a saját álláspontját, de az eltérő álláspontok miatt nem tudott közös hivatalt alakítani, megegyezni, és a hatályos törvények pedig semmilyen útmutatást nem adnak arról, hogy ilyen esetben hogyan kell a közigazgatást működtetni és hogyan kell a segélyeket kiutalni.

– Jelenleg Érpatakon mindezek emiatt ex lex állapot van, s ezt a törvényi szabályozatlanságot az állami jogalkotás nem oldotta meg a mai napig, ezért nem kapják meg az emberek a nekik jogosan járó segélyeket. Egyébként ezt a gondot mindenképpen pótolni kell majd a törvényben, mert ez az ex lex állapot a választások után számtalan település esetében előállhat. – tette hozzá a település vezetője.

Más járásban vannak

Mielőtt azt részleteznénk, hogy mi mindenben nem tudott közös nevezőre jutni a nagykállói és az érpataki önkormányzat, óhatatlanul is felvetődik a kérdés, hogy Érpatak miért nem tudott önként közös hivatalt létrehozni a környező településekkel, hiszen erre több hónapja is volt.

– A jelenlegi finanszírozási lehetőségek szerintem nem engedik meg két jegyző foglalkoztatását a közös hivatalban, a lakosságnak inkább ügyintézőkre van szüksége. E lakossági érdeket képviselő nézetem mellett a geszterédi testület nem állt ki és inkább a két jegyzős felállást támogatta, a nézetemmel magamra maradtam. Geszteréd Birivel hozott létre közös hivatalt, s mind a két településen megmaradt a jegyző. Bár a múltunk és a földrajzi fekvésünk miatt ezer szállal kötődünk Újfehértóhoz, azonban mégsem hozhattunk létre közös hivatalt, mert Újfehértó a nyíregyházi járáshoz, Érpatak a nagykállói járáshoz tartozik, s közös hivatalt csak olyan települések hozhattak létre, amelyek egy járásba tartoznak – mondta Orosz Mihály Zoltán.

– Éppen ezért Újfehértó várossal közösen hivatalosan kezdeményeztük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban, legyen egy önálló újfehértói járás, de ezt az települési érdeket képviselő kezdeményezésünket válaszra sem méltatták. Még Kálmánháza is szóba került a közös hivatal megalakításához, de már az a község is a nyíregyházi járásban található. Ezek az okok vezettek végül oda, hogy határidőre önként nem tudtunk más településsel közös hivatalt létrehozni.

Ragaszkodnak jogaikhoz

Mint közismert, a megyei kormánymegbízott végül úgy döntött, hogy Érpataknak Nagykállóval kell közös hivatalt létrehoznia.

– Mivel a nagykállói jegyző koordinálja majd az érpataki ügyeket, azt szeretnénk, hogy a jegyző munkáltatói munkáltatói jogaiba beleszólhasson az érpataki önkormányzat. Szeretnénk beleszólni a közös polgármesteri hivatal költségvetésébe is, vagyis azt a két önkormányzatnak közösen kell elfogadnia. Úgy gondolom, hogy a közös polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatát is együtt kell elfogadnia a két önkormányzatnak.

Ezekhez ragaszkodunk, szeretném kellő komolysággal képviselni a kis településünk érdekeit – sorolja a polgármester. – Az önkormányzatiságunkat nem adjuk fel, nem mondunk le jogainkról és a települési érdekképviseletről. Remélem, sikerül majd ezekben a kérdésekben megegyezni Nagykállóval.

Megkérdeztük Juhász Zoltánt, Nagykálló polgármesterét arról, várható-e, hogy az álláspontok közeledjenek egymáshoz.

– Folyamatosan tárgyalunk Érpatakkal, a végső szót azonban a nagykállói képviselő-testület mondja ki – válaszolta a város vezetője.

M. Magyar László