2012.11.19. 13:55
A nulláról kellett indulnia
Nyírkáta - Jeney Sándor huszonkét éve vezeti a települést.
Nyírkáta - Jeney Sándor huszonkét éve vezeti a települést.Ha valaki, akkor Jeney Sándor pontosan nyomon tudta követni Nyírkáta fejlődését, hiszen 1990 óta ül a polgármesteri székben. A település első emberét a múltról, jelenről és a jövőről kérdeztük.
Ha valaki, akkor Ön hiteles képet tud adni Nyírkáta fejlődéséről. Honnan kellett kezdenie az építkezést?
Jeney Sándor: Nem túlzok, amikor azt mondom, hogy gyakorlatilag a nulláról. Akkoriban még kurblis telefonunk volt a hivatalban. 1989-ben népszavazás során döntöttünk arról, hogy leválunk az addigi társközségeinkről, Hodászról és Kántorjánosiról. Ez 1990 januárjában hivatalosan meg is történt. Akkor még csak földútjaink voltak, ma már huszonkét utcája van a településünknek. A kilencvenes évek elején indultunk el a fejlődés útján: 1993-ban iskolát, egy évre rá művelődési házat és könyvtárat építettünk. Javítottuk az infrastruktúrát azzal is, hogy kiépítettük a Nyírkátát Nyírcsászárival összekötő utat, illetve kiszélesítettük a Nyírmeggyesre vezetőt is. A következő nagy lépés a 2000-es évek elejére teszem, amikor átadtuk az idősek napközi otthonát, új szárnyat csatoltunk az óvodához, így két csoport helyett hármat indíthattunk. Játszóteret avattunk 2004-ben, két év múlva pedig egy háromszáz adagos konyha létesült. Azt hiszem, ezek a sikerek önmagukért beszélnek.
Mennyire sikerült az uniós pályázatokat kihasználni?
Jeney Sándor: Az uniós csatlakozással új lehetőségek nyíltak előttünk. Egy negyven milliós beruházás során az iskolán szigetelését korszerűsítettük, valamint egy gépészeti és elektromos felújításon is átesett. Az egészségházunk megépítéséhez az önerőn felül hatvanhárom millió forint támogatást kaptunk. A napokban kezdődött el nálunk is egy ivóvízminőség-javító program, amelyre társulásban pályáztunk. Ez egy komoly, nyolcszáz milliós projekt, mely során az uniós határérték alá csökkentjük az ivóvíz arzéntartalmát. Itt szeretném megjegyezni, hogy a víziközmű szolgáltatással kapcsolatos törvény változásai révén a Tiszai Regionális Víziközműhöz fogunk csatlakozni. A Megyei Szilárdhulladékkezelő Társulás pályázott a lezárt szeméttelepünk felújítására, ezt várhatóan jövő tavaszra rekultiválják majd, ez a projekt száz százalékos támogatással valósulhat meg. A „Vidéki kulturális örökség megőrzése” elnevezésű uniós pályázat során megújul a tájházunk és a hozzátartozó park. Ennek a műszaki átadása már megvolt, a hivatalos decemberben lesz. Ez a beruházás nettó finanszírozású, csak az Áfa-t kell fizetnünk, ezt igyekszünk nemzeti támogatásból kiváltani.
Nem maradt semmilyen téren hiányérzet?
Jeney Sándor: De maradt, mégpedig az, hogy továbbra is rendezetlen a szennyvíz ügye. De ez sem marad elvarratlanul, de egyelőre még nem mertünk belevágni. Százharminc millió forintja nem volt az önkormányzatnak rá, a lakosságot sem tudtuk, és nem is akartuk ezzel terhelni, így ebben az ügyben pályázati lehetőségeket keresünk.
Hogyan alakul a foglalkoztatás?
Jeney Sándor: Mint a legtöbb hozzánk hasonló cipőben járó településen, nálunk is az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. Közmunkában jelenleg 73 fő dolgozik, 2012-ben 127 személy kapott munkát a közfoglalkoztatás révén. Legnagyobb sikernek ezen a téren azt tartom, hogy a saját konyhánkat mi látjuk el burgonyával, petrezselyemmel, hagymával és sárgarépával. 2009-ben létesült egy faüzem, ez 25 főnek ad megélhetést, ami egy 2000-es lélekszámú településen nem rossz arány.