2012.08.26. 12:51
Sikeres emberek - Vidra Betty
Nyíregyháza - A Kelet-Magyarország sikersorozata olyan hölgyeket, férfiakat és fiatalokat mutat be, akik nevéhez egy-egy szakmában illetve pályán kimagasló teljesítmény fűződik.
Nyíregyháza - A Kelet-Magyarország sikersorozata olyan hölgyeket, férfiakat és fiatalokat mutat be, akik nevéhez egy-egy szakmában illetve pályán kimagasló teljesítmény fűződik.Vidra Betty a szó legjobb értelmében vett fanatikus: időt, pénzt és energiát nem sajnálva küzd azért, hogy az állatokat „emberszámba” vegyék Magyarországon. Tapasztalata mondatja vele: e téren hatalmas a lemaradásunk a nyugati országokhoz képest.
Egy fanatikus állatvédő
– Mindig is érzékeny voltam az igazságtalanságokra, s próbáltam védelmezni a gyengéket, a kiszolgáltatottakat. Állatorvos szerettem volna lenni, és bár ez az álmom nem vált valóra, egyre erősödött bennem az elhatározás: állatvédelemmel szeretnék foglalkozni. 2000-ben hoztam létre a PCAS-t, az egyesület létjogosultságát pedig az elmúlt másfél évben gyepmesteri telepekről megmentett több mint 300 kutya jelzi. Nem lenne ennyire nehéz a dolgunk, ha Magyarországon felelős állattartás zajlana, de ez nem a jellemző, sőt! Itthon ideiglenes örökbefogadókat sem nagyon lehet találni, ezért mi külföldre visszük ki a kutyákat, mert tudjuk, hogy ott jó helyre, szerető környezetbe kerülnek. Ez nálunk nem működik, hiányzik az állatok iránt érzett felelősség és a segíteni akarás. Sajnos a gyepmesteri telepeken ezerszámra gyilkolják az állatokat – mi ez, ha nem barbarizmus? Holott az önkormányzatok által a gyilkolásra költött pénzek utcai ivartalanításra fordításával elejét lehetne venni a kegyetlenkedésnek, és kezelhető mértékre lehetne visszaszorítani a kóbor állomány számát. Iszonyatos tempót kell diktálnunk azért, hogy minél több állatot menthessünk meg a pusztulástól, és a gond az, hogy igazán elhivatott állatvédők csak nagyon kevesen vagyunk. A szabadidőnket, a pénzünket és az energiánkat áldozzuk arra, hogy egyre kevesebb kutya kerüljön gyepmesteri telepre, de amíg nem történik egy komoly szemléletváltás, és nem valósul meg ezen a téren egy összefogás, ez önmagában kevés – mondja Betty, de hozzáteszi: amikor újra és újra átnézi a megmentett kutyák fotóit, tudja, hogy nem szabad feladniuk.