Közvetítő szerepet (is) vállalnak

Nyíregyháza - Balogh Zoltánné, a mozgáskorlátozottak megyei egyesületének elnöke elmondta: a civil szervezet több mint harminc éve segíti a hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és felnőttek önálló életvitelének megvalósítását, jó kapcsolatot kialakítva az érintettekkel, illetve hozzátartozóikkal.– Regisztrált taglétszámunk közel 12 ezer fő, a megye területén 16 helyi csoport segíti a központi egyesület munkáját. A csoportvezetők felkutatják a sorstársakat, és az egyéni szükségleteiknek megfelelően igyekeznek kezelni, megoldani a felmerült problémákat. Ebbe a körbe tartoznak az elhelyezkedési és megélhetési nehézségek is. A sikeres munkába állás érdekében kapcsolatteremtő, közvetítő szerepet vállalunk fel ügyfeleink és a különböző munkahelyek, intézmények között, valamint rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a társegyesületekkel, a fogyatékosügyi szervezetekkel és a MEOSZ-szal – fogalmazott az elnök, hozzátéve: a folyamatos forráscsökkenés, az egyre emelkedő költségek, valamint a jogszabályok állandó változása nagymértékben kihat az egyesület feladatvégzésére, működésére.

Kategorizált egészségi állapot

Ezt támasztotta alá Lakatos Katalin, a civil szervezet elnökhelyettese, az Esély Centrum vezetője is, aki kiemelte: a Mozgáskorlátozottak megyei egyesülete által létrehozott, maholnap 15 éve működő START rehabilitációs vállalat jelenleg mintegy kétezer főnek ad kenyérkereseti lehetőséget, a jogszabályi változások ugyanakkor nem könnyítették meg a megváltozott munkaképességű személyek munkába állását.

– Azok az emberek, akik felülvizsgálaton esnek át az új, komplex minősítési rendszerben, hirtelen „eltűnnek, kihullanak” a korábbi ellátórenedszerből. Azzal, hogy a korábbinál egészségesebbnek minősítik őket, még nem tűnnek el a meglévő fogyatékosságaik, ugyanakkor elveszítik a lehetőséget arra, hogy tisztes megélhetéshez jussanak. Az új ellátórendszer elméletileg az esély- és munkahelyteremtést kívánta szolgálni, a visszajelzések és a tények azonban másról árulkodnak. A jogszabályba foglalt új minősítési rendszer A, B, C, D és E kategóriákba sorolja a fogyatékkal élőket, és hiányosságaik helyett a megmaradt, meglévő egészségi állapotukra fókuszál, egyúttal kötelezi a minősítést végző bizottságot, hogy a megadott paraméterek szerint határozzon – ismertette Lakatos Katalin, majd kifejtette: az „A” osztályba tartozók 60 százalék feletti egészségi állapotnak „örvendenek”, velük sajnos „nem tud mit kezdeni” az egyesület ellátó és foglalkoztatási rendszere. A „B”-sek (50-60 százalék) rehabilitációval foglalkoztathatók, igaz, ezen belül a 2. csportbe tartozók egyéb körülmények miatt nem állíthatók munkába. A „C” kategóriásoknak 30-50 százalékos a megmaradt egészségi állapota, ők tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek, ezen belül is ott a foglalkoztatásra nem javasolt alegység. A „D”-be a folyamatos és tartós támogatással foglalkoztatható emberek, még az E osztályba az önellátásra részben vagy egyáltalán nem képes személyek tartoznak.

Nem könnyű a helyzet

– A helyzetük nem könnyű, hiszen megszűnt a rokkantnyugdíj és az egyéb egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátás, helyette jött a rokkantsági ellátás. Csakhogy a nem rehabilitálhatóknál nem állapítanak meg ellátást, aki pedig munkaviszonyban áll, választania kell a minimális passzív ellátás vagy az alulfizetett dolgos hétköznapok között. A foglalkoztatók csak alacsony óraszámban, minimálbérért tudják foglalkoztatni ezeket az embereket, ám sajnos ezek a fizetések nem elegendők a megélhetéshez, figyelembe véve, hogy egy megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő személynek mennyi többletköltségbe kerül az, hogy megfelelő minőségben élhesse mindennapjait.