Záhonyiak a kettévágott magyarlakta faluban

Záhony, Nagyszelmenc - A napokban tett felvidéki könyvadományozó útja alkalmával a nagyszelmenci határátkelőhelyet is felkereste a záhonyi középiskola küldöttsége.A szlovák-ukrán határ melletti 600 lakosú Nagyszelmencet és a mintegy 200-as lélekszámú Kisszelmencet 1944-ben szelték ketté, amikor Kárpátalját a Szovjetunióhoz csatolták. Akkor egyetlen éjszaka húzták meg az államhatárt, s volt olyan porta, melynek gazdája reggel már nem meríthetett vizet a saját kútjából, mert az már a Szovjetunióban volt. A határ családokat szakított ketté, rokonokat, barátokat választott el. A szelmenciek a határ két oldalán jól látták és hallották egymást (azután, hogy eltávolították a magas deszkapalánkot és már nem büntették az átkiabálást), de ha meg akarták látogatni ismerőseiket, majd száz kilométeres kerülőre kényszerültek. 2004-ben az amerikai kongresszus emberi jogi bizottsága is foglalkozott az elszakított településrészek sorsával, s nem kis részben a nemzetközi diplomáciai erőfeszítéseknek köszönhetően létesítettek 2005 decemberében határátkelőhelyet Szelmencen.

A határ két oldalán felállított félbevágott székelykapu 2003-tól jelzi az elszakítottságot. A záhonyi Dr. Béres József Kollégium képviselői 2009-ben a kárpátaljai Kisszelmencbe is ellátogattak, amikor a palágykomoróci körzeti iskolában tanuló (mások mellett szelmenci) diákok számára vittek adományokat.

Kép-szöveg: Pletka Sándor – Tancsik Róbert