Ön komolyan veszi a „bolondok napját”, április elsejét?

Olvasóinkat arról kérdeztük, ők meg szokták-e viccelni a környezetükben élőket bolondok napján?Nem múlik el úgy április elseje, hogy Csintalan Zoltánné férje ne „csintalankodna” egy kicsit a nejével. – Minden évben megviccel valamivel a férjem, de okoztak már vicces meglepetést a kollégáim, barátaim, illetve a gyermekem is – mesélte.

Az Apáczai gyakorló általános iskolába járó Balázs Eszter és Szaszala Eszter örömmel gondolt vissza a tavalyi bolondok napjára. – Tanítási nap volt, és aki beöltözött, megúszta a felelést. A fiúk csöves ruhában, (vízzel teli) lapos üveggel mászkáltak, mi, lányok pizsamában, köntösben vagy kreatív arcfestéssel vontuk magunkra a figyelmet. És persze rengeteget poénkodtunk egymással – összegezték az „Eszterek”, hozzátéve: egyik szemük sír, a másik nevet, amiért idén tanításmentes napra esik április elseje.

Mezei Nikolett nem tulajdonít jelentőséget a bolondozás napjának. – Alapvetően vidám, humoros lány vagyok, a jóízlésű tréfáknak sosem vagyok elrontója – felelete.

Guti Szabolcs vevő az áprilisi tréfákra. – Baráti körben és családon belül is előfordul, hogy megvicceljük egymást ezen a napon – válaszolta a kodályos diák. 

Ruszki Tamás már kinőtt a csínytevésekből, egykor azonban igazi rosszcsont volt: – Emlékszem, miként vicceltük meg a tanárainkat évekkel ezelőtt. Április elsejére való tekintettel megértőek voltak, sőt, partnerek a bolondozásban.