Százalékos milliárdok

Nagyobb elvárások mentén kísérjük figyelemmel az adó útját, és szigorúbb a kontroll. Nyéki Zsolt jegyzeteBár inkább jelképes, de vitathatatlanul jelentős lépés volt a demokratikus társadalmi berendezkedéshez vezető úton az adózóknak adott jog, amellyel adójuk 1, illetve 1+1 százalékának sorsáról rendelkezhetnek. Azt megelőzően ugyanis a totalitárius államhatalom a lelkek, gondolatok mellett a jövedelmekre is rátelepedett, és a „nép bölcs fiai” vindikálták a jogot az emberektől elvont pénz felhasználásához. Ennek az eredményét még unokáink is látni, pontosabban nyögni fogják.

Tudjuk persze, a beszedett adó meghatározó részének elköltésében elkerülhetetlen a központi szándék, hiszen utakat kell építeni, óvodákat, iskolákat, egyetemeket, kórházakat kell üzemeltetni, de a nemzet- és közbiztonság óvása is költséges dolog. Az adóalanyi gesztus lehetősége azonban nem erről szól: a társadalom egészén belül fellelhető kisebb-nagyobb közösségekhez lehet közvetlenül, és ami fontos: szabad akaratból eljuttatni a segítséget.

A direkt ellenszolgáltatás elvárása nélküli segítség a nemes tett kategóriája, és az összetartozás érzését erősít a tudat, ha jó helyre kerülnek a keserves munkával megkeresett adóforintok. Márpedig jó helyből van bőven e hazában: éhező, beteg gyerekek, tanulni akaró tehetséges fiatalok, támaszra szoruló idősek kapaszkodnak az anyagiak formálta mankóba. Történelmi és irodalmi emlékeinket ápolók, a magyarság épített és szellemi öröksége fölött őrködők terelik nemes célok szolgálatába a kapott pénzt.

Ugyanakkor azt is látni kell: az 1 százalékból részesedni hatalmas felelősség. Amikor adósságtól fuldoklik az ország és polgársága nagy része, s amikor a létfenntartás a keresők mind nyomasztóbb terhévé válik, akkor érzékenyebben reagálunk az elvonásokra. Nagyobb elvárások mentén kísérjük figyelemmel az adó útját, és szigorúbb a kontroll, hiszen ez a jelképes 1 százalék is milliárdokra rúgó összeg.

- Nyéki Zsolt -