2011.10.29. 11:44
Az antibiotikus kezelések a gyakorlatban, a Felső–Szabolcsi Kórházban Kisvárdán
<span style="font-family: Arial; font-size: x-small;"><strong></strong></span><span style="font-family: Arial;">Kisvárda - Az október 24–én (hétfőn) délután két órától a kórház tanácstermében tartották meg a XLVI. (46.) Tudományos Ülést.
Kisvárda - Az október 24–én (hétfőn) délután két órától a kórház tanácstermében tartották meg a XLVI. (46.) Tudományos Ülést.
Kisvárda – A Felső–Szabolcsi Kórházban az elmúlt négy évtizedben a tudományos munkák iránti érdeklődés fokozatosan nőtt. A kisvárdai kórházban 1967–től rendszeresek a tudományos ülések. A 46. Tudományos Ülés témája volt az antibiotikumok alkalmazása a kórház osztályainak gyakorlatában. Az antibiotikumok olyan gyógyszerek, melyek szervezetben megtelepedett baktériumokat elpusztítják vagy szaporodásukat gátolják. Ebből kifolyólag bakteriális fertőzések kezelésére vagy megelőzésére használják őket. Ma már minden baktériumellenes gyógyszert antibiotikumnak neveznek.
Az ülés résztvevőit Harsányi Imre főigazgató köszöntötte, majd Dr. Novák Miklós üléselnök indította el és vezette a 46. Tudományos Ülés munkáját. Az elhangzott előadások jelezték azt a fejlődést, ami az orvostudományban s nem utolsó sorban a kisvárdai kórház munkájában tapasztalható. A tudományos ülés munkájában a kórházi dolgozók mellett a háziorvosok is képviseltették magukat.
Elismert előadók
Dr. Böröcz Karolina osztályvezető főorvos, az Országos Epidemiológiai Központból, valamint Prof. Dr. Ludwig Endre osztályvezető főorvos, tudományos igazgató, a Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórházából. A két előadó az országos helyzetképről adott információkat az ülésen megjelentek részére. Ezt követően nyolc előadás pedig a kórház különböző osztályain folyó antibiotikumos kezelések tapasztalatairól hangzott el, a XLVI. Tudományos ülésen a Felső–Szabolcsi Kórházban Kisvárdán.
A helyi tapasztalatokról
Dr. Kósa Zsigmond infekciócontroll szaktanácsadó, a sebfertőzésekről, Kovácsné dr. Kocsis Melinda intézeti főgyógyszerész, az antibiotikumok felhasználásáról, míg a klinikai kémiai laboratórium osztályvezető főorvosa, Dr. Győri Emese a kórház fekvőbeteg osztályain történő antibiotikum rezisztencia alakulásáról számolt be. A Csecsemő és Gyermekgyógyászat osztályon történő antibiotikum felhasználásáról két előadás, míg egy–egy előadással mutatták be az osztályokon történő antibiotikum terápiát, az általános sebészet, a traumatológia, a belgyógyászat teamjének előadói.
Az ülés végén kértük beszélgetésre a két fővárosi előadót.
Dr. Böröcz Karolina az Országos Epidemiológiai Központ osztályvezető főorvosától a következőt kérdeztük.
–Mit tanácsol egy olyan kórháznak, mint a kisvárdai, amely mintegy 100 ezer ember ellátásáról gondoskodik, a fertőzések elkerülésére, annak a szemszögéből, hogy három határ ölelésében fekszik?
–A kisvárdai kórház speciális helyzetben van, éppen azért mert három országból is jöhetnek gyógykezelésre betegek. Mindhárom ország –Szlovákia, Ukrajna, Románia–mikro flórája a fertőző betegségek típusai különbözőek. Addig, amíg, Uniós tagként valamennyit tudunk a közös monitorrendszerekből az uniós országok mikrobiológiai állapotáról, Szlovákia és Románia esetében. Addig semmit nem tudunk sajnos Ukrajnáról. Alapvető dolog, hogy mindenképpen betartsuk és betartassuk a régi higiéniás szabályokat. Ugyanis minden beteg, akiket kórházban kezelnek fertőzőképesek. Elsősorban a védőeszközök (pl.: kesztyű, stb.) kötelező használatát tartom a legfontosabbnak. Szerintem nagyon fontos a lakosság higiéniás magatartásának fokozása. Szerezzenek ismereteket, minél többet, a különböző fertőző betegségekről, azok megelőzéséről, s kötelezően vett betartásáról, betartatásáról. Ez a különböző egészségügyi szervezetek feladata. De lehet ez egy kórháznak is a missziója a felvilágosítási munkában– mondta befejezésül a főorvos asszony.
–Mit tanácsol az ideális antibiotikumos kezelésre? – kérdeztük Prof. Dr. Ludwig Endre osztályvezető főorvos, tudományos igazgatótól.
–Azt, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozni kell. Az antibiotikumos kezelés a baktériumok rezisztenciája, a különböző kórházakban szerzett fertőzések kezelése annyira jelentős, hogy ezzel minden egészségügyi intézménynek foglalkozni kell. Az itt elhangzott előadásokban halottam arról, hogy itt ebben a kórházban már mintegy 14 éve működik egy olyan bizottság, amely ezt a kérdést taglalja. Kisvárdán jó úton haladnak, odafigyelnek s próbálják nyomon követni ezt a antibiotikumos kezeléseket. A lényeg mindig az, hogy lássuk azt, hogy indokolt e a kezelések alkalmazása az adott beteg/ek/ esetében. Megtörtént e a szükséges mikrobiológiai vizsgálat, s annak eredményét figyelembe vették e. Tulajdonképpen a kórházi gyógyszertár adja az adatokat az antibiotikum felhasználásáról. A mikrobiológiai labor a baktériumokról. A klinikus a klinikumról. Ha ez a három szakma összeállt és a járványok megfékezésére, pedig bevonja az epidemiológust akkor nagyon jó munkát lehet végezni. Erről az eredményes együttes munkáról nagyon jó véleménnyel távozom a kisvárdai Felső–Szabolcsi Kórházból fejezte be kérdésünkre adott válaszát a professzor úr.
Vincze Péter