Kirándulás szinte ingyen: Sóstó

Az egyik legismertebb része a városnak, önálló információ mégis alig található róla. A Sóstói-erdőn kitűnő minőségű út vezet nagyjából 4 km-re a várostól a Sóstóra. Ez még nem túl edzett gyalogosok számára is tartható táv, de sokan kerékpárral indulnak ide, egy jó tekerés az erdő tiszta levegőjén, kánikulában a fák árnyékában igazán kellemes. A legismertebb turisztikai nevezetességekkel a már nemzetközileg elismert Nyíregyházi Állatparkkal, vagy a stranddal majd később foglalkozunk. Most egy jó ki gyalogos sétát ajánlunk. Az egykori vasútállomás épületében már hotel üzemel. A másik nagyobb épület a Krúdy szálló szintén alkalmas szállásra, de inkább nagyobb, elegánsabb rendezvényeket tartanak itt. Ha úgy érkezünk, akkor ebédelni is lehet a székely kapu mellett lévő étteremben. Amennyiben átsétálunk a székely kapun, (ezt sok frissen esküdött ifjú pár teszi szombatonként) akkor mindjárt egy szökőkút előtt találjuk magunkat. Ha balra indulunk el, akkor a Krúdy szálló hátánál látjuk az egykori víztornyot, amibe fel lehet menni, alatta pedig fagyizó van, ahol a gömb valóban gömböt jelent. Még tovább elsétálva a Svájci lakot látjuk (1866-ban épült) , aminek verandája árnyas hely egy hűs üdítő elfogyasztása egy kiadós beszélgetés közben kellemes lehet. Itt egykor Blaha Lujza, Krúdy Gyula, és Karinthy Frigyes is megfordult.

Gyakran csattannak el csókok

Végig sétálva a tó partján belátunk a melegvizes strandra és eljutunk a szigetig, ami nagyon romantikus hely, itt gyakran csattannak a csókok. Akad, aki nem csak napozik a stégen, hanem a vízben is megmártóznak, ez nem túl szabályos. Magáról a tóról tudni lehet, hogy a 9,5 hektár területű, két részre osztott, sós vizű szikes tó melynek átlagos mélysége 1,5 méter, vízének sajátos gyógyerőt tulajdonítottak régtől fogva, s már Mátyás király korában is ismerték Igrice néven.

A tó teljesen körbejárható, így mindenki talál magának egy megfelelően csöndes zugot, ahol akár csendben szeretne töprengeni, akár csak a tó hullámait nézni, vagy zenét hallgatni, esetleg olvasni, szeretne. A tó túlsó oldalán is akad szökőkút, és a virágágyás szélén Krúdy Gyula mellszobra tekint ránk. Ha valakinek úgy van kedve, akkor egy gyorsétkezdei adag áráért csónakázhat is. A fák között találunk tölgyet, füzet, ehhez egy vélhetően téves anekdota is köthető.

Sóstó mindig más arcát mutatja

Egy jól ismert anekdota szerint (amely első ízben valószínűleg 1911-ben, a Nyírvidék lapjain látott napvilágot) azonban Nyíregyháza erdeje egy véletlen elírásnak köszönheti a létét. Eszerint valamikor az 1700-as évek elején a Bécsben lakó földesúrnak elfogyott a pénze, s látván, hogy a mák ára igen magas, elhatározta, hogy nyíregyházi birtokán nagyban termeszteni fogja ezt a növényt. Írt hát az ispánnak, hogy ezer hektárt azonnal vessenek be mákkal. Mikor egy év után hazaért, döbbenten látta, hogy a mákgubók helyett apró tölgycsemeték díszlenek a hatalmas területen. Mikor kérdőre vonta az ispánt, kiderült, hogy a földesúr elfelejtett ékezetet tenni az „a” betű fölé: így nem mákkal, hanem makkal vetették be a földet. Nem kell nagy szakértelem ahhoz, hogy megtaláljuk ennek az „igaz történetnek” a gyenge pontjait. Igaz, vannak arra utaló adatok, hogy helyenként történt mesterséges erdőtelepítés a XIX. században, de ez csak elenyésző részét teheti ki a Sóstói-erdő területének. A döntő bizonyíték pedig az, hogy Nyíregyháza területén legelőször egy 1426-ból való okmány említ erdőt.

Ha a Sóstót választjuk, akár hetente is kilátogathatunk oda, mégsem lesz ugyanaz, mindig más arcát mutatja.

Ha önnek van tippje vagy kellemes élménye hazai vagy külföldi nyaralásról olyan, amit másoknak is érdemes tudnia, ossza meg velünk, küldje el nekünk a [email protected] e-mail címre!

- Pusztai Sándor -