2011.03.12. 18:22
Megyénk hősei is küzdöttek a hazáért 1848-ban, 1849-ben
<p>Szabadság, testvériség, egyenlőség. A Franciaországból kiindult három fogalom termékeny talajra talált hazánkban is, s 1848. március 15-én a polgárosodásért, a társadalmi előrehaladásért, Magyarország függetlenségéért forradalom tört ki Pesten. A forradalomban, majd az azt követő szabadságharcban jelentős szerepet játszottak a megyénkből származott személyek is.</p>
A márciusi ifjak egyike volt Vasvári Pál (eredeti nevén Fejér Pál) történész, filozófus, aki Tiszabüdön született 1826. július 14-én, s karddal a kezében esett el a gyalui havasokban, Havasnagyfalu közelében 1849. július 5-én. A nevét gyermekkorának lakhelyéről, Nyírvasváriról vette, később pedig a szülőhely vette át a nevét az iránta való tisztelet jeléül.
– Kiemelkedő személyiség volt Vasvári Pál. A 1848-as márciusi események során ott volt a vezetők között. Részt vett a 12 pont megalkotásában, majd a népgyűlés elé terjesztésében főszerepet vállalt. Április 11-én az érkező minisztereket ő üdvözölte, majd mint titkár nyert alkalmazást a pénzügyminiszter, Kossuth Lajos mellett.Kossuth Lajos többször használta polgári futárként a horvát invázió alatt. 1849 elején Bihar, Szatmár és Szabolcs megyékben szabadcsapatot verbuvált, s annak vezére lett. Nemcsak szavakkal harcolt a kiváló szónokként közismert Vasvári Pál a forradalom eszméiért, hanem fegyverrel is. Így esett el a gyalui havasokban a román felkelők ellen vívott ütközetben - foglalta össze tömören munkásságát Hankó András, a Tiszavasváriban működő Vasvári Pál Társaság elnökségi tagja. - A történelmi hagyományokat ápoló egyesületünk 21 évvel ezelőtt alakult, hogy a kulturális tevékenységek mellett őrizzük és népszerűsítsük Vasvári Pál munkásságát, gondolatvilágát. Egyesületünk tartja a kapcsolatot Nyírvasvárival is, ahová rendszeresen elmegyünk koszorúzni, de ott vagyunk halálának évfordulóján is a kalotaszegi Körösfőn az ottani Rákóczi Kulturális Egyesület által szervezett megemlékezésen.
Az aradi vértanúk között emlegethetnénk
Bár nem csatamezőn, hanem betegségben halt meg Szegeden 1849 júliusában a kemecsei születésű honvédtábornok, Répásy Mihály, de – ha még egészsége engedte volna, s megérte volna az októbert is –, a kiemelkedő tettei alapján most minden bizonnyal az aradi vértanúk között emlegetnénk.
– Répásy Mihály 1848 őszétől tántoríthatatlan hűséggel szolgálta a szabadságharc ügyét, és az életét is áldozta érte. A stratégiai jelentőségű döntéseket hozó haditanácsok legtöbbjének tagja volt – vázolta fel érdeklődésünkre emberi és katonai nagyságát Lucza János kemecsei helytörténész, nyugalmazott iskolaigazgató.
– A szabadságharc során Répásy Mihály egy teljes fegyvernem, a lovasság első emberévé vált. Ő volt az 1848/49-es lovasságnak a szervezője, tanítója, kiképzőmestere. Tevékenysége, hazaszeretete olyan hatással volt kortársaira, hogy 1861-ben ő volt az első tábornok, akinek emlékét nyilvánosan, díszes sírkő állításával elevenítették fel Szegeden. Kemecse városa nagyon szerette volna, hogy ez a kitűnő katona örök álmát szülőhelyén aludhassa, ezért 2007. március 14-én katonai tiszteletadás mellett újratemettük Kemecsén, s a sírhelyénél kegyeleti emlékparkot alakítottunk ki. Könyv és festmény is készült Répásy Mihályról. A nagyalakú olajfestmény a polgármesteri hivatal nagytermét díszíti. Fontosnak tartjuk, hogy a hűség és a hazaszeretet e kiemelkedő egyéniségének emlékét ápoljuk, s továbbadjuk az utódoknak.
- M. Magyar László -
