2010.07.20. 18:43
Befolyásolhatjuk-e az időjárást?
<p>Ezzel a kérdéssel fordultunk az ismert meteorológusnőhöz, Pártai Luciához.</p>
A kérdésre válaszolva elmondta: igen, léteznek területek, ahol rendszeresen működik, van ahol a jégkárok megelőzésére, van ahol az aszály gyengítésére, van ahol egy szabadtéri esemény megvédésére és kutatják tovább azt is, hogyan lehet a távoli hurrikánok pusztítását mérsékelni.
- Itthon pl. Baranyában hosszú időn keresztül jól működött a jégeső-elhárítás - folytatta Pártai Lucia - , igaz, igen költséges módszer. Ilyen rendszer közelünkben napjainkban is dolgozik pl. Ausztriában is. Kínában több ezer esőkeltő állomás létezik, ahol a jégkárok megakadályozása, a csapadékképződés elősegítése a cél a mezőgazdasági termelés megkönnyítése, a károk csökkentése érdekében. De a világban másutt is több időjárás-módosító kísérlet történt már az elmúlt évtizedekben.
Az elmúlt 100 évnél is szélsőségesebb jelenségek történtek
- A folyamat lényege - kezdte a meteorológus hölgy - , hogy eső, vagy jégoszlatáskor a felhőbe olyan anyagot juttatnak, amelynek következtében a nagy cseppekből sok kis apró keletkezik, ezek pedig a méretüknél fogva lebegnek, nem hullanak ki a felhőből. A fordított folyamat esetében a sok apró cseppből jön létre kevesebb, de nagyobb méretű, ezért ezek már képesek kihullani, megered az eső. A cseppméret változtatásához pl. ezüst-jodidot, száraz jeget (szilárd CO2), nátrium, lítium, kálium sókat használnak - mesélte Pártai Lucia.
A különleges időjárási jelenségeket tekintve számtalan van, amikor az elmúlt 100 évnél is szélsőségesebb jelenségek történtek. - 542-ben annyira meleg volt a feljegyzések szerint, hogy október, novemberben a gyümölcsfák másodszor is termést hoztak - tudtuk meg Pártai Luciától, aki folytatta a sort: - 763. október elsején olyan kemény tél szakadt egész Európára, hogy nem csak a folyók, de a Fekete-tenger parti részei is befagytak. 1114-ben erős aszály alakult ki a kontinensen, hogy a londoniak gyalog gázoltak át a Temzén, a víz épphogy a térdükig ért - tudtuk meg.
1182. tele olyan szélsőségesen meleg volt, hogy a gyümölcsfák már januárban virágoztak, március elején az almák már dió nagyságúak voltak. 1327., 1436., 1572., 1793. mind olyan meleg év volt amikor januárban a fák virágoztak és májusban már le is arattak. Ilyenre a 20. században nem volt példa.
A hőmérsékleti „rekordok” csak erre a 150 évre vonatkozhatnak
Tovább mesélt Pártai Lucia: - 1854. november 14-én a krími háború során egy hatalmas erejű vihar megsemmisítette az egyesült angol-francia hajóhadat. A hírközlő eszközök akkor már lehetővé tették volna, hogy az orkán haladásáról értesüljenek. Le Verrie francia csillagász ekkor tett javaslatot III. Napóleon császárnak egy nemzetközi időjelző, mérőhálózat szolgálat megszervezésére. Csupán ettől kezdve állnak rendelkezésre rendszeres mérések, azaz alig több, mint 150 éve - mondta Pártai Lucia meteorológus.
A hőmérsékleti „rekordok” csak erre a 150 évre vonatkozhatnak, a megelőző két évezredből a feljegyzésekben korábban jóval melegebb és hidegebb időszakok is voltak, olykor a mainál is nagyobb viharokkal.
