Múltba veszett tisztelet

Az egyik megyei kistelepülésen heteken

keresztül beszéltek az emberek arról

az esetről, amikor a körzeti

megbízott került nehéz

helyzetbe. Segélyosztás után

elég sokan gyűltek össze a falu

kocsmájában, estére pedig egyre

bátrabbak lettek a férfiak, akik a

játékautomatából

próbáltak meg pénzt kicsikarni.

Először úgy, hogy játszottak,

később pedig úgy, hogy ütni,

rugdosni kezdték a gépet. Amikor

már többen is székeket

dobáltak az automatához, a tulajdonos

felhívta telefonon a körzeti

megbízottat, aki hamarosan meg is

érkezett, és megpróbálta

lecsillapítani a kedélyeket. A

férfiak közé lépett,

ám az egyik legmegtermettebb

hátulról átfogta a nyakát

és fojtogatni kezdte.

– Bármit is mondtam, meg sem hallotta

– mesélte lapunknak. –

Szóltam a tulajdonosnak, hogy jöjjön

közelebb, és vegye ki a zsebemből a

gázspray-t, ám végül

erre nem volt szükség, mert a férfi

egy idő után elengedett. Egyedül

voltam és a tulajdonoson kívül

szinte mindenki az ellentábort

erősítette, úgyhogy nem

szívesen emlékszem a

történtekre – mondta, és

hozzátette: azt tapasztalja, hogy az

egyenruha tisztelete egyre inkább a

múlté.

Belefásultak a

tehetetlenségbe

– A nagy demokráciában elveszett a

rendőri tekintély – foglalja

össze véleményét egyetlen

mondatba a ma már nyugalmazott

rendőr őrnagy. A társadalom

is változott, erőszakkal és

arroganciával akarják megoldani a

gondokat. Kőrizs József

aktív rendőrként

kétszer került olyan helyzetbe, amikor a

fegyverét használnia kellett. – A

legemlékezetesebb az 1991-es postarablás

volt – eleveníti fel a

történteket. Akkor a

támadók nem csak

visszalőttek a rend őreire, hanem a

rendőrautót is

eltalálták. Abban a pillanatban, abban a

felfokozott idegállapotban nem volt idő

mérlegelni, azt végiggondolni mi lesz a

fegyverhasználat

következménye.

– El kellett kapni a rablókat

– mondja az őrnagy. Órákkal

később gondolták végig a

kollégákkal, mi lett volna ha...

és annak örültek, – „nem

történt baj, őket sem

találták és ők sem

sebesítették meg a

rablókat”. Az 1998-as

embercsempész ügyben

üldözés közben kellett a

fegyvert használnia. – A

legnagyobb baj, hogy akik rendőrre

támadnak, azok azt érzik, hogy ezt

lehet, mert látja és tudja, nem lesz

belőle baja – véli a gondok

forrásának Kőrizs

József. Nem a jogszabállyal van

baj, hanem annak betartásával,

betartatásával. Addig amíg a

rendőrnek azt kell mérlegelnie

intézkedés közben, hogy a

tettéért meghurcolják-e, akkor

elbizonytalanodik. Számtalan esetben akkor sem

használja a fegyverét, ha 100

százalékosan lőhetne.

– Sokan belefásultak ebbe a

tehetetlenségbe, hogy a

gyanúsított szava többet nyom a

latba, mint a rendőré, és

már a nyugdíjas éveket

várják – hallja a még

szolgálatban lévő

kollégáktól az őrnagy.

Állítja: nagyon hosszú idő

kellett a rendőri tekintély

elveszítéséhez, de azt

visszaszerezni még nehezebb és több

időt vesz majd igénybe. Ott kezd majd

újra pozitív irányba fordulni a

folyamat: amikor a rendőr szava lesz a

döntő, amikor egyértelművé

válik: aki rendőrre támad

az a törvényre, az államrendre

támad.

Tavaly huszonhatan

A Legfőbb Ügyészség

információs

főosztályának

tájékoztatása szerint tavaly

összesen 389 embert ítéltek el

rendőrök

bántalmazásáért.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2008-ban

26 olyan hivatalos személy elleni erőszak

büntette ügyében emeltek vádat

az ügyészek, amikor rendőrt

bántalmaztak – tájékoztatta

lapunkat dr. Szilágyi

László a megyei

főügyészség

sajtószóvivője.

A parancsnokon is sok múlik

– Ez nagyon kényes ügy, hiszen aki

ellen intézkednek, az rögtön keresi a

kibúvót, s képletesen és

szó szerint is visszatámad. Arról

sem illik beszélni, de attól még

tény: ha a cigány

kisebbség valamely tagja ellen

intézkednek, azonnal jön a

rasszizmus vádja, a feljelentés,

a kivizsgálás, amitől sok

rendőr meg akarja kímélni

magát, ezért nem mer intézkedni.

Egy-egy bűncselekmény elkövetői

gyakran fenyegetik meg a rendőrt, de a

társakat is, nehogy vallani merjenek –

mondta el lapunknak egy őrző-védő

cég neve elhallgatását

kérő tagja. Többször

működnek együtt a rendőrökkel,

tapasztalata van hát bőven.

– Sok múlik a parancsnokon –

fűzi hozzá –, hogyan dönt egy

adott helyzetben. A TV székház elleni

emlékezetes ostrom idején is

megfékezhették volna a

vandálokat, ha a helyszínen

lévő rendőri erők

vezetője határozottabb, de nem volt az. Az

rendben van, hogy a rendőri

túlkapásokat meg kell előzni,

de adott helyzetben több jogot kellene adni a rend

őreinek. Ezzel szemben az ügyészek

őket veszik elő először, hogyan

intézkedtek, történt-e

sérülés, az elkerülhető

lett volna vagy sem – s máris a

rendőr van a kereszttűzben. Ma

vannak szabályok, amelyeket át kell

hágni, ha rendet akar tenni valaki. Más

ez annak, aki íróasztal mögül

nézi, s más annak, aki benne él,

akinek naponta másznak át a

kerítésén és lopják

meg a saját portáján. A

jogalkotóknak néha le kellene

költözniük a valóságba,

hogy lássák, mennyire

életképes vagy sem egy-egy

jogszabály!

Egyre gyakrabban támadnak

rendőrökre megyénkben

2008-ban megyénkben 22 esetben

történt rendőr sérelmére

hivatalos személy elleni erőszak,

idén eddig 37 esetben-

tájékoztatott Gyarmati

János r. őrnagy, a

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei

Rendőr-főkapitányság

Közrendvédelmi Osztályának

kiemelt főelőadója.

Az esetek túlnyomó

többségében a kiváltó

ok az, hogy a jogszerű intézkedés

alá vont személy valami miatt nem ismeri

el a rendőr intézkedési

jogát, és nem hajlandó

magát annak alávetni. Fontos tudni, hogy

a rendőr köteles befejezni a megkezdett

intézkedést, és ennek erővel

is érvényt szerezhet. Aki ennek

ellenszegül, az könnyen elkövetheti

hivatalos személy elleni erőszak

bűntettét. Ehhez nem is kell

bántalmazni a rendőrt, a cselekmény

már akkor is megvalósulhat, ha pl.

megfogja a kezét és nem engedi el.

Ugyanúgy hivatalos személy a

szolgálatban lévő, de civil

ruhát viselő rendőr is, a

szóban forgó bűncselekmény

vele szemben is megvalósulhat.

A rendőrök sérelmére

elkövetett hivatalos személy elleni

erőszak bűncselekményekkel

kapcsolatban az ügyészség folytatja

a nyomozásokat. Ugyanakkor a

főkapitányság is minden alkalommal

kivizsgálja az eseteket, a tapasztalatokat pedig

beépítik az állomány

oktatásba. Azért, hogy

lehetőség szerint megelőzzék,

hogy rendőrre rátámadjanak, vagy ha

ez mégis megtörténne, a rendőr

minél hatékonyabban tudja kezelni a

helyzetet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei

Rendőr-főkapitányság

instruktorai rendszeresen tartanak

intézkedéstaktikai

képzéseket.

Egy konkrét eset:

Egy hajnalban idén májusban egy

világítás nélkül

közlekedő

segédmotor-kerékpárost akartak

megállítani a rendőrök

Nyíregyházán. A robogóst

szem elől tévesztették, ezért

egy utcán közlekedő gyalogost

kérdeztek meg. A férfi a

rendőrautó ablakán behajolva

fojtogatni kezdte az anyósülésen

ülő törzsőrmestert. A rendőr

és a kocsiból kiszálló

társa közösen földre

vitték a kb. 130 kilós férfit,

közben erősítést hívtak

és kényszerítő eszközt

alkalmazva megbilincselték a mindvégig

ellenállást végül

tanúsító ittas személyt.

Jogszabályi háttér

Hivatalos személy elleni

erőszak

229. § (1) Aki a hivatalos személyt

vagy a külföldi hivatalos személyt

jogszerű eljárásában

erőszakkal vagy fenyegetéssel

akadályozza, intézkedésre

kényszeríti, vagy eljárása

alatt, illetőleg emiatt bántalmazza,

bűntettet követ el, és három

évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évig

terjedő szabadságvesztés, ha a

hivatalos személy elleni erőszakot

csoportosan vagy felfegyverkezve követik el.

(3) Két évtől nyolc évig

terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő a (2) bekezdésben

meghatározott csoport szervezője vagy

vezetője, valamint, ha a hivatalos személy

elleni erőszakot fegyveresen követik el.

(4) Aki hivatalos személy elleni erőszak

elkövetésére irányuló

csoportban részt vesz, vétséget

követ el, és két évig, a

csoport szervezője és vezetője

bűntett miatt három évig

terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő.

(5) Aki a hivatalos személyt vagy a

külföldi hivatalos személyt az

eljárása miatt bántalmazza, az

(1)-(4) bekezdés szerint büntetendő

akkor is, ha a bántalmazott a

bűncselekmény elkövetésekor

már nem hivatalos személy, vagy nem

külföldi hivatalos személy.

(6) Aki hivatalos személy elleni erőszakra

irányuló előkészületet

követ el, vétség miatt egy

évig terjedő

szabadságvesztéssel,

közérdekű munkával vagy

pénzbüntetéssel

büntetendő.

(7) Nem büntethető a (4) bekezdés

alapján a csoport résztvevője, ha a

csoportot önként vagy a

hatóság felhívására

elhagyja.

(8) Aki a (2)-(4) bekezdés szerinti

bűncselekményt külön

törvényben meghatározott

intézkedést végrehajtó

rendőr vagy pénzügyőr

sérelmére követi el, a (2)

bekezdés esetén két

évtől nyolc évig, a (3)

bekezdés esetén öt évtől

tíz évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő.

2008-ban megyénkben 22 esetben

történt rendőr sérelmére

hivatalos személy elleni erőszak,

idén eddig 37 esetben-

tájékoztatott Gyarmati

János r. őrnagy, a

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei

Rendőr-főkapitányság

Közrendvédelmi Osztályának

kiemelt főelőadója.

- Száraz Ancsa, Nyéki Zsolt,

Bednárik Mónika, Palicz

István -

Ön szerint mekkora

tekintélye van ma a

rendőröknek?

– A rendfenntartó

erőkkel szemben kialakult egy

általános

távolságtartás,

ennek oka, hogy mint minden

segítő

szakmában, itt is teret

kaphat a korrupció. Az

emberek nagy részének

az a véleménye, hogy

ha igazoltatás

céljából

megállítják,

néhány bankjeggyel

elkerülhető a nagyobb

büntetés – mondta

el a nyíregyházi

Román

Dávid.

Tarcsa

Mónika szerint az

oktatásban keresendő a

hiba. – Ma a

minőségi

képzés helyét

a mennyiségi vette

át, melynek

hátránya, hogy olykor

az alkalmassági

vizsgálat során nem

szűrik ki azokat a

rendőrtanoncokat, akik

később nem

állják meg a

helyüket választott

hivatásukban –

válaszolta a

nyíregyházi fiatal

lány.

– Önkéntes

polgárőrként

úgy látom, hogy nem

tisztelik eléggé a

rendfenntartó szerveket.

Munkájuk során a

rendőrök gyakran

életveszélynek vannak

kitéve annak

ellenére, hogy

önzetlenül

próbálnak

segíteni a polgárok

problémáinak

megoldásában –

szögezte le az

újfehértói

Aranyos Imre.

Homonnai

Mihály úgy

gondolja, hogy a rendőrök

hátrányos helyzetben

vannak. – Egyre gyakrabban

hallani a médiában,

hogy rendfenntartókra

támadnak az

elkövetők.

Törvényben kellene

biztosítani az

egyenruhások

védelmét, mert

tarthatatlan, hogy már a

fiatalok sem tisztelik őket

– jelentette ki az egyeki

fiú.

– Szemtől szemben soha

nem merném

megkérdőjelezni a

rendőrség

szakértelmét, de

tény, hogy vannak olyan

esetek, amikor családon

belüli erőszak

áldozatainak

későn érkeznek a

segítségére,

vagy lassan reagálnak egy

támadás során.

Persze lehetséges, hogy a

szabályzatukban mindezek

miértjére

választ kapnék

– vélte

nyíregyházi

lány.

A nagykárolyi

Pásztor

Anita úgy

érzi, hogy

Kelet-Európában a

rendőrök

túlkapásait

felnagyítják,

és szándékosan

provokálják ki

azokat. A közlekedési

és egyéb

ügyekben fellépő

intézkedések

során az

együttműködést

elősegítené, ha

nagyobb tisztelet

övezné a

rendőrség

munkáját.