2009.03.17. 12:56
A színpadon bízni kell egymásban
<p>Nyíregyháza - A Korányi Frigyes<br /> Gimnázium neve összeforrt a<br /> drámatagozattal, a képzésben<br /> részt vevőket több mint tíz<br /> éve készítik fel az<br /> érettségire és a<br /> továbbtanulásra a<br /> színjátszás eszközeivel.</p>
Szeptemberben új oktatók kerültek az
intézménybe, akiket azonban nem kellett
bemutatni a színház iránt
érdeklődők diákoknak.
Szalma Noémit és
Olt Tamást ugyanis nap mint nap
láthatják a Móricz Zsigmond
színház színpadán,
szeptember óta pedig a katedrán is.
– A színjátszás
inkább tanulható, mint
tanítható – mondja Olt
Tamás, aki harmadikos és
negyedikes diákokat oktat. – Vannak
technikák, melyek tanulhatók, ilyen a
beszéd- és légzéstechnika,
vagy a koncentráció, de a legfontosabb
mégis az, hogy a diákok
felismerjék: a
színjátszás csapatmunka.
Arra törekszem, hogy
sajátítsák el a közös
munkát, váljon számukra
alapvetővé az egymással való
törődés, s az, hogy feltétel
nélkül kell bízniuk
egymásban. Bár ezek a gyerekek már
több éve együtt vannak, mégis
volt közöttük fal, néhány
hét után viszont feloldódtak, s
ehhez nem volt másra szükség, mint
hogy azt érezzék: van, aki
kíváncsi rájuk. Ahhoz, hogy
építkezni tudjanak, mélyre kell
ásni, olyan élményeket
gyűjteni, amiről aztán lehet
beszélgetni. Ha egymásnak
megnyílnak, azzal nekem is, a közös
munkához pedig ez
nélkülözhetetlen.
Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet egy
olyan tárgyat osztályozni, mint amilyen a
színjátszás, Olt
Tamás azt mondja: nehezen.
– Félévkor mindenkinek
ötöst adtam, mert ezt tartom a
motiváció egyik eszközének,
másrészt ez a bizalom jele is.
Mindenkinek az életében vannak
hullámvölgyek, amikor szerintem nem a
kemény dorgálás, hanem a
segítségnyújtás a
célravezető, s az, ha tudják a
diákok, hogy nem harapják le a
fejüket, ha nincs kész a házi
feladatuk, ösztönzőleg hat. Persze, az
is ő érdeküket szolgálja, ha
időnként leszidják őket, a
hangsúly az arányokon van. A
módszerekről szólva Olt
Tamás azt mondja, soha nem rendezi a
diákokat, hagyja, hogy a saját
ötletüket valósítsák
meg, s azután utat mutat. A közös
munka nemcsak a fiataloknak hasznos, a
színész számára is tartogat
meglepetéseket. – Jóleső,
sőt, azt is mondhatom, megható
érzés látni, honnan hová
jutottak el a diákok, számomra is
tanulságos, kiből mit tudtam kihozni. Az
egyik legnagyobb öröm persze az, hogy
idén háromszoros volt a
túljelentkezés, annyira
népszerű volt a szak a
felvételizők körében –
mondja a művész, s hozzáteszi, hogy
március 29-én többen is
meggyőződhetnek arról, hogy is
állnak a
színészmesterséggel a
végzősök, az érettségi
darabjukat ugyanis előrehozták – a
házi bemutatónak a MŰvész
Stúdió ad majd helyet.
- Száraz Ancsa -