Túlélésre hajtanak a vállalkozók

Terhek alatt feketednek - ellehetetlenülnek a

kisvállakozások

– Az iparos mini cégek, a

kisvállalkozók mindig

tőkeszegények voltak, a

nyereségüket az üzletbe

forgatták vissza. Most, hogy a

pénzügyi válság idején

nem jutnak hitelhez, ez teljességgel

ellehetetleníti őket. A bankok

ugyanis olyan garanciákat –

állampapírokat,

bankbetétet, ingatlant –

kérnek fedezetként, amelyeket ezek a

kicsik kiváltképp nem képesek

teljesíteni.

– Állami garanciával és

kedvező hitelekkel lehetne ezen a –

szlogenek szintjén évek óta

„nagyon fontos„-nak titulált –

rétegen segíteni, mivel a

mostanában kért 17-18

százalékos kamatokat a

kisvállalkozók képtelenek

kigazdálkodni – mutat irányt az

áldatlan helyzet megoldásához a

nyíregyházi fémiparos.

- Valamennyi közül az

építőipari, a gépipari, a

beszállító

háttéripari és a

szolgáltató ipari

kisvállalkozásokat érintette

áramütésként a

válság, úgy látszik ők

szenvedik meg leginkább a recessziót. Ha

a már megindult lejtmenet ilyen iramban gyorsul,

akár százezer kisvállalkozó

is bedobhatja a törülközőt –

tér rá a nem kívánatos

következményekre

Géresi.

– A körbetartozások mostanra

az elviselhetetlenségig fokozódtak, s

még tovább romolhat a helyzet.

Ezért az IPOSZ azt javasolta, hogy

azokban az esetekben, amikor a megrendelő nem tud

fizetni, az állam valamelyik bankján

keresztül előlegezze meg a számla

összegét a munkát ténylegesen

teljesítő, hitelező

kisvállalkozónak. Ami viszont e

megoldás elodázásának

magyarázatát adja, hogy sokszor

állami cégek, önkormányzatok

sem fizetik ki a beszállítóikat.

A kintlévőségek, no meg sok esetben

a megfizethetetlenül magas adó- és

járulékterhek miatt, tavaly közel

százezer iparos adta vissza az

engedélyét. Jó részük

azonban valamiből mégis csak meg akar

élni. Ilyen körülmények

között tartani lehet a feketemunka

további

elharapódzásától, ami a

becsületes iparosok

versenyhátrányát fokozza az

előbbiekkel szemben.

Tudom, nem könnyű a feketézőkkel

szemben fellépni, mivel egyrészt

nincsenek már regisztrálva,

másrészt viszont a társadalom is

összekacsint velük s eltűri

„svarc„ tevékenységüket.

akarnak

Adó- és

járulékcsökkentésre

van szükség, ami a

korábbi tapasztalatok szerint

nem csökkentené az

államkassza effajta

bevételeit, sőt... Emellett

a kézműves élő

munka áfáját is

csökkenteni kellene öt

százalékra.

Törekedni kellene rá, hogy

a betelepülő

külföldi gyár

beszállítói

háttériparát

magyar cégek alkossák.

Végül jó lenne, ha

nem csak beszélnének a

kkv-knek kínált

lehetőségekről, hanem

a feltételeket is úgy

szabnák meg a

pályázatokban, hogy a kis

cégek is labdába

rúghassanak.

Jómagam több mint három

évtizedig dolgoztam a kereskedelemben,

nehéz idők járhatnak ezekre a

vállalkozókra – vetette

föl nyírteleki

előfizetőnk.

Milyen kihívásokkal néznek szembe

manapság a 10-15 alkalmazottat

foglalkoztatók? Van-e valamilyen

válságkezelő

„receptjük”?

Utánajártunk! Maczali

József cégvezető 2003-ban

kezdte kereskedelmi

vállalkozását, mára

három ABC-je van a megyében.

– Összesen 14 munkaerőt foglalkoztatok

az apagyi, a sényői

és a nagycserkeszi boltban. A helyzet

évről évre rosszabb, a

válság csak tovább

nehezítette a

vállalkozásom életben

maradását. Visszaesett a

fogyasztás, ugyanakkor jelentősen

nőttek a költségek, a fizetendő

járulékterhek. Elbocsátást

nem tervezek, s mivel a kereskedelem az egyik

leglátványosabb szféra az

APEH

„vadászterületén”,

trükközni sem érdemes. Remélem,

előbb-utóbb kilábal a világ

és az ország a pénzügyi

válságból, s jobb idők

jönnek valamennyi becsületesen dolgozó

magyar vállalkozóra! –

mondta a cégvezető.

Kapcsolódó cikkek:

• Vásárlókra

válság – jön a fekete

leves

Válság – mire

számíthat egy

álláskereső

Nyíregyházán?

Milyen színű kocsikra bukunk

válság idején?

- Galambos Béla, Palicz István -