2008.10.06. 18:27
Rosszmájú volt a Négy Mancs
<p>Nyíregyháza - Megyénket nem érinti a hízlalt libamáj krah, itt pecsenye liba előállítás és feldolgozás történik, de az állatvédők részéről az egész magyar hízott liba ágazatnak tett és megszegett ígérete, megütközést kelt nálunk is. </p>
A magyarországi Négy Mancs alapítvány az osztrák „anyacég„ beavatkozásának hatására - nem tartva be a Baromfi Terméktanács, s az agrárkormányzat közötti megegyezésben vállalt, a hízottliba-termékekkel kapcsolatos ígéretét, még sem vetette le feketelistájáról a magyar cégeket.
Az osztrák Négy Mancs alapítvány korábban kampányt indított a baromfifeldolgozó Hungerit Zrt. ellen, hogy a vállalat hagyjon fel a hízottliba-termékek előállításával. A szentesi cég több hazai vállalkozással együtt felkerült a szervezet feketelistájára, melynek köszönhetően több nemzetközi áruházlánc levette polcairól a kényszertömött jószágokból, első sorban májukból előállított élelmiszereket. A kampány hatására a Hungerit leállította a hízottáru feldolgozását, ami évente hozzávetőleg nyolcmilliárd forintos forgalomkiesést okozhat a vállalatnak. A cég 2008 végéig 3 milliárd forintos árbevételtől esik el és 200 alkalmazottjától lesz kénytelen megválni.
Az intenzív tárgyalásoknak köszönhetően egy hete már-már úgy tűnt, megegyezés születhet hízottliba-ügyben. A Négy Mancs alapítvány ígéretet tett: amennyiben az FVM és a baromfi ipar szereplői bizonyos feltételeknek eleget tesznek, az alapítvány leveszi a szabályokat betartó cégeket a feketelistáról. A megállapodás részét képezte, hogy az agrártárca jogszabályban kötelezi a termelőket és forgalmazókat a hízott és pecsenyeliba-termékek címkékkel történő megkülönböztetésére, illetve az ipar szereplői az állatvédelmi szempontokat figyelembe véve kidolgoznak egy kódexet. A megállapodás része volt, hogy az elkövetkezendő években folyamatosan emeljék a libák kíméletesebb tömésére vonatkozó K+F összegeket.
Bár az FVM rendeletben kötelezte a termelőket a megkülönböztető jelzések alkalmazására és az ipar szereplői is elfogadták az alapítvány "feltételeit", a Négy Mancs nem vette le a szabályokat betartó magyar cégeket feketelistájáról. Sőt, a lajstromban olyan vállalkozások is szerepelnek, amelyek vagy soha nem tömtek libát, vagy már a közelmúltban felhagytak ezzel a gyakorlattal "Valószínűleg a Négy Mancs magyarországi és osztrák szervezete közötti konfliktus okolható a jelenlegi helyzetért. Az agrártárca ugyanis a magyar alapítvánnyal állapodott meg, a Négy Mancs honlapján megjelent közleményben azonban az osztrák szervezet munkatársa, Marcus Miller álláspontja olvasható" - vélekedik Róna Gábor, a Hungarikum Szövetség elnöke.
Ha mi nem, hát viszi |
más
Az Európában értékesített hízottlibamáj
80 százalékát magyar vállalkozások
állítják elõ, ennek 40 százaléka
a Hungerit baromfifeldolgozójából került
ki. A Négy Mancs kampányának „köszönhetõen„
a Hungerit termékeinek helyét más országból
származó libamáj veheti át a piacon.
A lapunk által megkérdezett szakember szerint az nem valószínû,
hogy Kínából származó, sokkal
inkább lehetséges, hogy uniós ország címkéjével
ellátott libamáj tölti ki a magyarok sikeres
kigolyózása után támadt tetemes piaci ûrt.
Hízott libamájra ugyanis változatlan igény
van Európában, elsõ sorban Franciaország,
Belgium, Németország és Csehország
részérõl, így aztán akár mit
is csinál a Négy Mancs, úgy is ki fogják
elégíteni a keresletet, csak éppen nem a kipécézett
magyarok, hanem más országok libásai. Szabolcs
megye egyébként nem érintett ebben a válságban,
ugyanis itt hízott liba töméssel nem, csak pecsenye
liba elõállítással, feldolgozással
fogalalkoznak
- Galambos Béla -