Arctalan bűnözők a kibertér rejtekében

A doppingellenőrök munkájának eredményessége azon múlik, mennyire tudják lecsökkenteni azt az időt, amivel a tiltott szerekkel élő sportolók előttük járnak – ehhez hasonló a kiberbűnözők után nyomozó hatóságok helyzete is. Az internet térhódítása nem csak a felhasználók előtt nyitott meg új lehetőségeket: a csalók egyik kedvenc terepe lett, a sértettek pedig az esetek nagy részében hiába futnak a pénzük után, amihez ráadásul az óvatlanságukkal ők maguk segítik hozzá az elkövetőket. 

Képzések, kurzusok 

Dr. Bartók László és Sarka­diné dr. Petrényi Mária járási ügyészségi ügyészek nap mint nap ilyen esetekkel foglalkoznak, podcastünkben pedig nemcsak példákat említettek, de tanácsokkal is szolgáltak. Mint mondták, az ügyészség időben felismerte, hogy lépést kell tartani a bűnözőkkel, ezért folyamatosan járnak képzésekre, tanfolyamokra, meghallgatják a társhatóságok előadásait, nemrégiben pedig részt vettek azon a nemzetközi kurzuson, amit az Európa Tanács kiberbűnözési programirodája és az Emberi Jogi Oktatási programja fejlesztett ki ügyészeknek, bíráknak, ügyvédeknek. Ha bárhol a világon feltűnik egy korábban nem ismert elkövetési forma, értesítik egymást, így felkészülten érik őket az újabb és újabb módszerek. 

Arctalan elkövetők 

– A világhálón könnyű rejtőzködni – a kiberbűnözők ezt használják ki, s míg ők céltudatosan készülnek a tettükre, az átlagos felhasználók nem gondolják, hogy elővigyázatosnak kellene lenniük. Az esetek egy részében az elkövetők közvetlenül az információs rendszert támadják, de az is gyakori, hogy csatornaként használják az internetet – mondta Sarkadiné dr. Petrényi Mária, aki szerint, ha sor kerülne személyes találkozásra, a legtöbb elkövető hoppon maradna, az internetes térben viszont nem szerezhetünk olyan benyomásokat, amelyek miatt gyanút fognánk. 
– Az egyik tipikus elkövetési forma az üzleti életre jellemző: az eladó és a vevő közé beékelődik egy bűnöző, és megszerzi az elutalt összeget. Ilyenkor általában az eladó üzenetet kap arról, hogy a vevőnek megváltozott a számlaszáma, ő pedig oda utalja el a kért összeget, ami a csalóknál landol. Volt olyan esetem, amikor nagyítóval kerestem a hibát: csupán annyi volt az eltérés, hogy a nyomtatott m betű helyett egy r és egy n betű szerepelt az e-mail-címben, ami első ránézésre nem tűnt fel a cégtulajdonosnak. Az online csalások másik nagy csoportja, amikor olyan webshopokban vásárolunk, amelyek a valóságban nem léteznek – ilyenkor fordul elő, hogy kifizetjük a kért összeget, és cserébe üres dobozt kapunk, vagy még azt sem. Azt tanácsolom, hogy csak akkor fizessünk előre, ha megbízunk az eladóban vagy a webáruházban. Kétség esetén inkább válasszuk az utánvétet, ami ugyan drágább, mégis jobban járunk, mintha az egész pénzt elveszítenénk. Győződjünk meg arról, hogy az adott boltnak van honlapja, olvassunk utána, mit írnak róluk a fórumokon – mondta az ügyész, aki úgy fogalmazott: nem mehetünk vissza a malomkővel elzárt barlangba: digitális világunkban vannak olyan szituációk, amelyek veszélyt hordoznak magukban, éppen ezért elővigyázatosnak kell lennünk. 

Legyünk résen! 

Például olyankor, amikor egy pénzintézettől keresnek bennünket, adatokat kérve, vagy amikor azt közlik velünk: kisorsoltak bennünket egy játékon, és csak akkor kapjuk meg a nyereményt, ha néhány adatunkat bediktáljuk – ezekről dr. Bartók László mesélt. 
– Gondoljuk át: van-e annál a banknál számlám, ahonnan hívtak? Ha nincs, miért keresnének? De akkor is résen kell lenni, ha olyan pénzintézet nevében hívnak, amelynek valóban az ügyfelei vagyunk: a bankunk ismeri a számlaszámunkat, az egyenlegünket, ezek miatt tehát nem keresnének bennünket. Ilyenkor a hívók az adatainkra vadásznak, és ha megkapják, már csak egy lépés, s a pénzünk is veszélybe kerül – mondta az ügyész, aki olyan esetekről is mesélt, amikor valamilyen csatornán érkezik adathalász üzenet. 
– Karácsony táján sokan kaptak a megrendelt csomagjukkal kapcsolatban üzenetet – olyanok is, akik semmit sem rendeltek. Aki rákattint a kapott linkre, egy adathalász oldalra kerül, és ha óvatlanul megadja a bankkártyája azonosítóit, esetleg a netbankos azonosítóit, azok bűnözőkhöz kerülnek. Legyünk résen, és ha nem vagyunk biztosak benne, hogy mit tegyünk, ne szégyelljünk segítséget kérni – tanácsolja az ügyész, akitől megtudtuk: a sértettek gyakran idős emberek, akiknek idegen a világháló világa, de nem csak őket érinti a kiberbűnözés. 

Új módszereket keresnek 

– Az elkövetők olyan helyzetet teremtenek, amikor kapkodásra kényszerítik a sértettet, azt mondják például, hogy ha nem cselekszik azonnal, az összes pénzét elveszíti, amikor pedig nincs idő átgondolni, hogy mi miért történik, nem mindig hozunk jó döntést. Sajnos gyanakvónak kell lennünk! Mostanában például gyakori, hogy az operációs rendszer frissítéséhez kérnek adatokat, vagy pénzt, sőt, egy távoli eléréssel átveszik az irányítást a gépünk felett, s ezzel tálcán kínáljuk nekik a pénzünket – mesélte. 
A szakemberek azt tanácsolják, hogy aki észleli a bajt, azonnal forduljon a rendőrséghez, hiszen így nagyobb az esély arra, hogy sikerül beazonosítani az elkövetőt és visszaszerezni a csalókhoz került pénzt. Mindez nem könnyű, mert a bűnözők egy idő után ejtik a korábbi elkövetési módszereket és újakat keresnek, ám a hatóságok igyekeznek tartani velük a lépést.