„Gy. Attilát nem az ölési szándék vezérelte”

Életveszélyt okozó testi sértés és személyi szabadság megsértése miatt halmazati büntetésként 20 év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Nyíregyházi Törvényszék Gy. Attilát, akit felmentett a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés kísérletének vádja alól. Az ítélet hallatán Lakatos Gabriella, akit a férfi megvakított, és testvére zokogni, majd kiabálni kezdtek, és elhagyták a tárgyalótermet. Kifelé menet a nő dr. Bartha Andrea törvényszéki bírónak azt kiabálta: „Maga is megáll majd az ítélőbírója előtt”. A folyosón rosszul lett, s a rokonai mentőt hívtak hozzá, a bíró pedig megindokolta a döntését.

Mindkét szemére megvakult

Ahogy azt korábban megírtuk: a vádlott és a sértett kapcsolata viharos volt, többször is szakítottak. A nőt tavaly február 5-én azért kereste fel Kemecsén Gy. Attila, mert szeretett volna kibékülni vele. Összevesztek, a férfi pedig egy üres telekre vonszolta Gabriellát, s puszta kézzel kinyomta mindkét szemgolyóját. A fájdalomtól a nő elájult, a férfi pedig elmenekült, a rendőrök néhány napon belül elfogták. A kisgyermekes édesanya mindkét szemére megvakult.

November 16-án a perbeszédében dr. Halász Ágnes ügyész azt mondta, a vádlottat az ölés szándéka vezette. – Féktelen indulat tört ki belőle, és a sértett életének kioltására törekedett, ezt a cél szolgálta a fojtogatás, a légzőszerveinek be- és lefogása, s az, hogy puszta kézzel nyomta ki a szemét. A tettét csak azért hagyta abba, mert azt hitte, hogy a sértett halott, illetve hallotta, hogy a szomszédok elindultak feléjük – mondta és azt indítványozta, hogy a Törvényszék különös kegyetlenséggel elkövetett, maradandó fogyatékosságot okozó emberölés kísérletében mondja ki bűnösnek Gy. Attilát és ítélje életfogytig tartó szabadságvesztésre azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. 

Dr. Orosz László, a vádlott kirendelt védője a novemberi tárgyaláson leszögezte: nagyon sajnálja a sértettet, és nem akarja felmentetni Gy. Attilát, mert nincs mentség arra, amit tett. De azt szeretné, ha az alapján ítélnék el, amit bizonyítékokkal is alá lehet támasztani, márpedig szerinte semmi sem bizonyítja, hogy meg akarta ölni a nőt. – Az igazságügyi orvosszakértő nem tudta minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy a vádlott két kézzel fojtogatta a sértettet – mondta és hozzátette: nem ért egyet a vádiratban szereplő minősítéssel. Úgy vélte, a vádlottat különös kegyetlenséggel elkövetett, maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés miatt kell elítélni.

Nem az ölési szándék vezérelte

– A bíróság egy percig sem vitatja, hogy Lakatos Gabriellának halálfélelme lehetett, hiszen a vádlott óriási erőfölényben volt vele szemben, de ez egy szubjektív érzés volt. Az igazságügyi orvosszakértő nem tudta kétséget kizáróan megállapítani, hogy Gy. Attila két kézzel fojtogatta – ezt mondta dr. Bartha Andrea és hozzátette: a nő  sérülései arra utalnak, hogy a nyaka megragadása nem volt tartós és nagy erejű, és azt sem lehetett bizonyítani, hogy a férfi befogta volna az orrát és a száját. Az tény, hogy a férfi a nyakánál fogva, akarata ellenére vonszolta, s miközben az egyik kezével a nyakát fogta, a másik kezével nagy erővel, puszta kézzel kitépte mindkét szemgolyóját, amitől eszméletét vesztette. Amikor Gabriella magához tért, sikerült felállnia, és segítségért kiabált – de ekkor még ott állt mellette a vádlott. Tehát Gy. Attila tudta, hogy a nő életben van, vagyis a bántalmazást nem azért hagyta abba, mert azt hitte, hogy meghalt. Az a tanú, aki először ért a helyszínre, látta Gabriella mellett vádlottat, akinek tehát lett volna ideje és lehetősége megölni korábbi szerelmét, de nem tette, s abban sem akadályozta, hogy segítséget hívjon. Nem az ölési szándék vezérelte, de mérhetetlen fájdalmat okozott neki és azzal, hogy megvakította, tönkretette az egész életét.

– Gy. Attila erőszakos többszörös visszaeső, aki a tettét büntetőeljárás hatálya alatt követte el, vele szemben  csak a középmértéket jóval meghaladó büntetésnek lehet visszatartó ereje – tette hozzá a bíró. 

Az ítélet nem jogerős, a vádlott enyhítésért, védője elsősorban eltérő jogi minősítés – maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés – megállapításáért, másodsorban enyhítésért fellebbezett, míg az ügyész fenntartotta a jogorvoslati nyilatkozattételre rendelkezésére álló három munkanapos határidőt.