Az öngyulladás valós veszély

Nem telik el úgy év, hogy a katasztrófavédelem hírei között ne találkoznánk azzal a megjegyzéssel: a tüzet feltehetően öngyulladás okozta. Legutóbb a hulladéklerakó telepen felcsapó nyolcméteres lángok oka is ez volt, s mint Leskovics Zoltán tűzoltó alezredes, a vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóság tűzoltósági főfelügyelője elmondta, az országban egyre gyakoribbak az ilyen esetek. Vármegyénkben évente mintegy 10 esetnél derül ki, hogy a háttérben öngyulladás áll. 
Számos területen előfordulhat 
– Az égés folyamatához szükség van éghető anyagra, oxigénre és megfelelő hőmérsékletre, azonban vannak olyan anyagok, amelyek képesek a levegő oxigénje nélkül elérni a gyulladási hőmérsékletet, és spontán meggyulladni. Öngyulladásra hajlamosak az ún. piroforos anyagok, például a foszfor és vegyületei. Bizonyos öngyulladásra hajlamos anyagokat zárt edényben, az oxigéntől elzárva kell tárolni. Másik csoportba tartoznak az önmaguktól melegedő anyagok – magyarázta a tűzoltó alezredes, ez utóbbira pedig a mezőgazdaságból jól ismert szénatárolást hozta példának, de ebbe a körbe tartozik a lóhere és a maláta és a komló is. 
– Ezeket ha nem kellő szárazsággal tároljuk, s a nedvességtartalmukat megőrzik, akkor olyan biológiai és kémiai folyamatok indulnak el, amelyek felmelegedést okoznak, és elérhetik a 250-300 Celsius-fokot, azaz a gyulladási hőmérsékletet. Bizonyára sokan tapasztalták, hogy a szénakazal meleget áraszt magából, ez is amiatt van, mert nem jól tárolták be, nem száradt ki kellően – hozott példát Leskovics Zoltán, s nem véletlen, hogy szinte nincs olyan év, amikor a vármegye tűzoltóit ne riasztanák ilyen tűzhöz. Különösen veszélyes a betakarítás végi, betárolási időszak, éppen ezért óvatosságra és a szabályok betartására kérnek minden mezőgazdasággal foglalkozó szakembert, mert ezek a tüzek megelőzhetőek. 
– Ugyancsak a vármegyénkben fordult elő, hogy néhány éve a keletről, kötött pályás szállítással érkezett barnakőszén égett öngyulladás miatt – említett másik esetet Leskovics Zoltán. – A barnakőszén kitermelésekor és előtárolásakor valószínűleg nem vették figyelembe az öngyulladási képességet, és talán csapadékot is kaphatott a szállítmány – vélekedett az alezredes arról, mi állhatott a háttérben. 
Meglepő esetek 
– Ha flakonban tároljuk a növényi, állati eredetű olajokat, nem történik semmi különös, ám ha felvisszük valamilyen textíliára, szálas anyagra, és megnő az olajozott felület, nagyobb részben érintkezik a levegővel, oxigénnel, elindul egy olyan folyamat, ami ugyancsak öngyulladáshoz vezet, erre is volt példa a vármegyénkben, amikor egy thai masszázsszalon egymásra pakolt olajos, nem megfelelően kiszárított törölközői égtek – mondott újabb esetet az alezredes, arra is utalva ezzel, hogy az öngyulladás számos, a hétköznapi embernek eszébe sem jutó területen előfordulhat. 
– A legnagyobb és egyben legismertebb öngyulladásos esetek a hulladéklerakó telepeken keletkező tüzek, amelyek történhetnek lomtalanításból származó hulladékban, volt, hogy zöldhulladék égett, de kapott lángra kommunális és szelektíven gyűjtött, betárolt hulladék is – sorolta az alezredes, hozzátéve: ez utóbbi történt legutóbb Nyíregyházán, ahol a beszállított, betárolt, azonban még nem kellően átválogatott hulladék égett.  
Az országos tűzvédelmi szabályzat előírja, öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, egy egységben nem szabad tárolni. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét legalább naponta vagy – ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik – gyakrabban, vagy folyamatosan ellenőrizni kell, és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni – idézte a jogszabályt a tűzoltósági főfelügyelő. 
Törekedni kell a szelektív gyűjtés során arra, s ez vonatkozik a kommunális hulladékra is, hogy öngyulladásra, robbanásra képes, fokozottan tűzveszélyes anyag ezek közé ne kerüljön, így többek között elektronikai cikket, akkumulátort se tegyünk bele, mert mechanikai behatásra – akár a hőmegfutás jelensége is bekövetkezhet – képes begyulladni – hívta fel a tűzoltó alezredes az egyén felelősségére a figyelmet. A veszélyes hulladékot külön, az erre kijelölt befogadóhelyeken kell átadni – nyomatékosította, s igazi kuriózum volt, amikor a szemétszállító autó begurult a tűzoltólaktanyába azért, hogy a tartályában felcsapó, minden bizonnyal öngyulladás okozta lángokat eloltsák. 
A háztartásunk veszélyei
S nem kell ahhoz többtonnányi, több négyzetméternyi hulladék, hogy öngyulladás következzen be, mert akár a saját kukánkban, kertünkben nem megfelelően tárolt, válogatott és kezelt komposztban is előfordulhat, hogy a biológiai és kémiai folyamatok gyulladást idéznek elő. 
A komposztálás során az öngyulladást elkerülhetjük, ha rendszeresen átszellőztetjük a komposztot, ezzel elejét vesszük a hő akkumulálódásának. A megfelelő nedvességtartalom biztosításával elkerülhetjük a hőmérséklet emelkedését, amely szintén megakadályozza a gyulladáshoz vezető folyamat kialakulását. A komposztot célszerű 8-10 hetenként átforgatni és megöntözni. 
– Fűtési időszakban, ahol kályhával fűtenek, nemegyszer megtörténik, hogy a nem kellően kihűlt, óvatlanul a szemetesbe öntött salakanyag újra felizzik – mondta az otthonunkkal kapcsolatban Leskovics Zoltán. Akár kicsiben, akár nagyban, mindenhol alapkövetelmény a megelőző tűzvédelmi szabályok betartása.