Gyorsan intézkednek vadbalesetek esetén

A vadászok körében népszerű kiadvány a Nimród Vadászújság, ami száztíz évvel ezelőtt, 1913-ban jelent meg először. A folyóirat szerkesztősége fontosnak érzi a minél szélesebb körű ismeretterjesztést, ezért fórumokat is szervez hazánkban. 
A hetedik rendezvénynek csütörtökön Nyíregyházán a vármegyeháza adott otthont. A szép számban megjelent vadászok több előadást is hallhattak, most azonban azt a témát emeljük ki, ami azokat az állampolgárokat is érinti, akik sohasem voltak vadászaton, sohasem fogtak a kezükbe lőfegyvert, azonban az országutakon mégis találkozhatnak vadon élő állatokkal. (A többi előadással lapunk Horgász, vadász oldalán foglalkozunk majd.) 

Több a vad, több a jármű 

Mielőtt azonban elhangzott volna Sipos Tibor, a vármegyei kormányhivatal osztályvezetőjének az előadása a VadGeo-programról, az alaphangulatot stílszerűen Vitális Zsombor teremtette meg vadászkürtjével, majd Bors Richárd, a vadászújság főszerkesztő-helyettese köszöntötte a vendégeket. Üdvözölte a résztvevőket ifj. Plavecz János, az OMVK Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Szervezetének elnöke is, majd Román István vármegyei főispán mondta el gondolatait. Bársony Istvánnak azt a mondatát idézte fel, hogy „vadászni tudni kell”. – Az tud jól vadászni, aki sok időt tölt el a természetben, hiszen nagyon fontos, hogy minél több tapasztalatot szerezhessünk az állatok életéről, a természet titkairól. S aztán a sok tapasztalatnak köszönhetően lehetünk jobb vadászok. Ugyanakkor az is hozzájárul a jobb vadásszá váláshoz, ha találkozunk egymással, átadjuk a tapasztalatokat, meghallgatjuk a szakemberek előadásait – mondta Román István, majd így folytatta: 

A cikkünk elején említett VadGeo-program tulajdonképpen informatikai együttműködés több szervezet között annak érdekében, hogy minél gyorsabban lehessen intézkedni vadbalesetek esetén. Vadbalesetek pedig bőven vannak, nemcsak hazánkban, hanem vármegyénkben is, a számadatokat nézve szinte minden napra jut egy-egy vadgázolás. 
Mint Sipos Tibor agrárügyi főosztályvezető előadása bevezetéseként felvázolta, a megfelelő élőhelyek növekedése következtében megnőtt vármegyénkben is a gímszarvasok, dámszarvasok, őzek, vaddisznók száma, ugyanakkor egyre több jármű közlekedik az országutakon. Főleg kora este, éjszaka vagy a hajnali órákban lépnek ki vagy futnak a gépjárművek elé az állatok. Mivel az elütött állat az illetékes vadásztársaság tulajdona, a rendőrségnek értesítenie kell a civil szervezetet is, de korábban mire kinyomozták, melyik társaság az illetékes, s annak ki a hivatásos vadásza, aki gondoskodik a tetem elszállításáról, sok idő eltelt. 
Ezért vetődött fel a vármegyei vadászkamara kezdeményezéseként 2018-ban, hogy legyen együttműködés a kamara, a kormányhivatal és a rendőrség között. Az ötletet mindenhol örömmel fogadták, s a kormányhivatal adatbázisára építve elkészült a VadGeo-program. 
– Hazánkban 2019-ben először a mi vármegyénkben indult be a program, ami tartalmazza egyrészt a vadászterületek határvonalait a Google Earth alkalmazás alapján, másrészt közel 250 kapcsolattartó személy elérhetőségének adatait. A VadGeo-programot elindító három szervezethez csatlakozott 2021-ben a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. is. A programot tovább lehet még fejleszteni, hiszen képes befogadni még újabb együttműködő partnereket, valamint további információkat is lehet rögzíteni a rendszerbe – tette hozzá Sipos Tibor. 

Irigykednek a borsodi kollégák 

A VadGeo-programhoz hozzászólt Matyi István rendőr alezredes, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Tevékenység-irányítási Központjának osztályvezetője. Egy kis történeti áttekintésként felelevenítette, hogy az Európai Unióban 1991-ben vezették be egységes segélyhívó számként a 112-t, ami a nap 24 órájában hívható. Hazánkban Miskolcon és Szombathelyen van a hívások központja. 
A rendszer lehetővé teszi, hogy a központban dolgozók akár konferenciabeszélgetést folytathassanak a mentőszolgálat és a katasztrófavédelem munkatársaival. 
Hazánkban 2013 óta nincs ügyeleti szolgálat a megyei rendőr-főkapitányságokon, a segélyhívásokat a vármegyék tevékenységirányítási központjához továbbítják. 

A sötétben tapogatóztak 

Ifj. Veczán László, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. osztályvezetője azt vázolta fel, mit jelent cége számára az informatikai együttműködés. 
– Gyakran a sofőröktől értesültünk arról, hogy valamelyik országút mellett elütött vadállat van. A sötétben tapogatóztunk 2021 előtt, hiszen nem tudtuk, melyik vadásztársaság az illetékes, s ha valakit sikerült is felhívnunk, kiderült, már több éve nem dolgozik ott. Gyakran az is gondot okozott, hogy az út két oldala más-más vadásztársasághoz tartozott. Ezen az áldatlan állapoton igyekeztünk változtatni úgy, hogy mi is csatlakoztunk az együttműködéshez – magyarázta ifj. Veczán László, aki befejezésül egy személyes élményt is megosztott. 
– A közelmúltban a Sóstói úton láttam egy elütött őzet, s jeleztem a kollégáimnak, akik továbbították az információt. Két óra múlva már nem volt ott a tetem, vagyis sikerült hatékonyan intézkedni, az illetékeseket gyorsan megtalálni.