Kényszerítve, kizsákmányolva rabszolgaként élnek

Az emberkereskedelem az egyik legjövedelmezőbb bűncselekmény, melynek napjainkban is több millió áldozata van világszerte, így hazánkban is. Az Igazságügyi Minisztérium által működtetett, az emberkereskedelem áldozatainak azonosítását szolgáló rendszerben (EKAT) 2018-tól 846 áldozatot regisztráltak, közülük 107-et Szabolcs-Szatmár-Beregből, ami azt jelenti, vármegyénk kiemelten érintett a modern kori rabszolgaságban.

Koordinátori hálózat alakul

Az emberkereskedelem elsősorban szexuális vagy munkacélú kizsákmányolást jelent, s a nagyon magas látencia miatt megjósolni sem lehet, hány ezren élhetnek úgy, hogy kényszerítik, kihasználják és megfélemlítik őket – hangzott el csütörtökön azon az ülésen, melyen az emberkereskedelem elleni harcban, az áldozatok támogatásában érintett szervezetek képviselői vettek részt. A koordinátori hálózat vármegyei kialakítása újabb fontos lépés az emberkereskedelem visszaszorítása és az áldozatsegítés terén.

Az emberkereskedelem elleni küzdelemhez több szakterület folyamatos együttműködésére van szükség. A hatékonyabb információáramlás és munkaszervezés érdekében a Belügyminisztérium (BM) 2008-ban létrehozta a Nemzeti Koordinációs Mechanizmust, amelynek tagjai az emberkereskedelem elleni küzdelemben érintett tárcák, állami szervezetek – rendőrség, ügyészség, bíróság – a védett szállást működtető civil szervezetek. 2020 februárjában fogadták el hazánk emberkereskedelem elleni nemzeti stratégiáját, amelyben fontos szerepe van az együttműködéseknek, a helyi jó gyakorlatok és nehézségek bemutatásának – mondta Berkes Márton az emberkereskedelem elleni koordinátori hálózat kialakítása Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyében című rendezvényen.

Nagyon magas a látencia

A modernkori rabszolgaság ellen küzdő és az áldozatok támogatásával foglalkozó szervezetek képviselőinek a BM emberkereskedelem elleni nemzeti kapcsolattartója hangsúlyozta, össztársadalmi feladat, hogy a szexuális és munkacélú kizsákmányolás ellen fellépjünk, ahogy az áldozatok segítése is közös felelősség, hiszen vannak olyan árulkodó jelek, amelyek utalhatnak a kiszolgáltatott, kényszerített, kizsákmányolt élethelyzetre.

– Ezen a területen nagyon magas a látencia, sokszor maguk az áldozatok sem tudják, hogyan és kitől kérhetnek és kaphatnak segítséget, pedig hazánkban ez a jól felépített áldozatsegítő rendszer működik, amelynek folyamatos fejlesztése fontos feladat – erről már az Igazságügyi Minisztérium képviseletében dr. Hudák Péter beszélt, aki szólt a területi áldozatsegítő szolgálatokról, az áldozatsegítő központokról és pontokról, ahol mindenki segítséget kap, aki bizonyíthatóan bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés közvetlen következtében szenved el sérelmet, mert mindannyian áldozatok, így azok is, akik emberkereskedők karmai közé kerülnek, vagy kényszermunkát kell végezniük.

– Magyarország a szexuális és munkacélú kizsákmányolás szempontjából egyrészt kibocsátó, mert a magyar lányok jelentős számban végeznek külföldön – Németországban, Belgiumban, Svájcban, Hollandiában – prostitúciós tevékenységet, s hiába működhetnek ott legálisan bordélyházak, a kizsákmányolás tilos. Másrészt az emberkereskedelem határon belül is megvalósulhat, akár az áldozat lakóhelyén is – hangzott el a megbeszélésen, s csak az elmúlt hónapokból több olyan szabolcsi eset is kiderült, amikor kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket munkára kényszerítettek, akár bántalmaztak is, a körülményeik pedig nem voltak emberhez méltóak.

– Az emberkereskedelem vagy kényszermunka áldozatai komoly traumát szenvednek el, félnek a futtatóik, vagy az elkövetők bosszújától, további bántalmazásoktól – derült ki a hallgatás okairól,  pedig van segítség. Ezek egyike a Nyíregyházi Áldozatsegítő Központ, amely 2021-ben nyílt meg a Jósavárosban.

Azonnali ingyenes segítség

A központok munkatársai nem az áldozatok kimenekítésében vesznek részt, hanem személyre szabott segítséget, támogatást nyújtanak.

– Nagy hangsúlyt kap a pszichológiai segítség, van jogi tanácsadás és pénzügyi támogatást is kérhetnek a lakhatásuk, gyógyszerköltségeik, élelmezésük fizetésére – mondta dr. Jászai Áron. A Nyíregyházi Áldozatsegítő Központ koordinátora beszélt arról is, hogy 38 féle bűncselekmény áldozataival kerültek kapcsolatba tavaly, ezek két százaléka volt emberkereskedelemhez köthető. A szexuális kényszerítés 100 százalékban a nőket érintette, 60 százalékuk külföldön vált áldozattá. A munkacélú kényszerítést már fele-fele arányban szenvedték el a férfiak is – említette a szakember, s mint elhangzott, a patrónus szoba azonnali és biztonságos menedéket nyújt az áldozatoknak addig, amíg védett szállásra nem kerülnek. 

KM