Szabad folyosó a szirénázó járműnek

– Egy időben 788 mentőautó teljesít szolgálatot hazánk útjain, s naponta mintegy 3500 mentési feladatot látnak el. Mindez azt jelenti, hogy félpercenként megy valahová a mentő Magyarországon – árulta el lapunknak Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője, akit arról kérdeztünk, hogyan viselkednek a gépkocsivezetők, amikor megpillantják a megkülönböztető jelzést használó járműveket. 

Sokakat felháborított az a Szabolcs Online-on is látható videó, amin egy autós bő húsz percen át nem engedte el a szirénázó mentőautót az M1-es autópályán. Az illető közben hol a középső ujját nyújtotta ki, hol ide-oda billegtette az ujját, kifejezve, hogy nem-nem, ő biztosan nem húzódik le, és nem ad elsőbbséget a mentőknek. A mentőautó nem véletlenül sietett annyira, egy súlyos állapotban lévő nőt szállítottak. 

Rendkívül képzett sofőrök 

A kirívó, szándékos akadályozás mellett azonban olyan sofőrök is akadnak, akik valójában nem rossz szándékúak, „csupán” megbénulnak a megkülönböztető jelzéseit használó járművek láttán. 

– A helyszínre érkezésig használják a kollégák a villogót és a szirénát, hiszen az induláskor nem mindig tudják pontosan, mekkora a baj. A beteggel a fedélzeten is használhatják a szirénát, ha súlyos az eset, és minél hamarabb be kell érni a kórházba. A gépkocsivezetőink nagyon képzettek, gondoljunk csak bele: gyorsan haladnak, mert minden perc számíthat, ugyanakkor mindezt biztonságosan teszik. 

A korszerű mentőautók jelzései jól láthatók és hallhatók, de sajnos a mai gépkocsik nagy része már túlzottan hangszigetelt, és ha valaki hangosan hallgatja benne a zenét, akkor nem veszi észre a mentőautót. Többször volt már ebből baleset, vagy emiatt akadályozták a mentősöket a haladásban. 

A másik nehézség amiatt van, hogy sokszor nem megfelelően reagálnak a gépkocsivezetők. Satuféket nyomnak a mentő előtt, ahelyett, hogy félrehúzódnának, s ezzel a mentőautót is megállásra kényszerítik. Az is előfordulhat, hogy egy kereszteződésben a piros lámpánál próbálnak haladni a kollégák, akik megfelelő körültekintéssel a piroson is áthajthatnak. Ehhez azonban gyakran az kell, hogy az autósok néhány métert arrébb guruljanak, viszont ha ez elmarad, a mentőautó is a kereszteződésben reked – ismertette a leggyakoribb sofőrhibákat Győrfi Pál, aki azt is kiemelte: a KRESZ világosan előírja, hogyan kell utat adni a megkülönböztető jelzést használó járműnek, de a szabály csak akkor működik, ha mindenki tisztában van vele, és be is tartja. 

– Az utóbbi években több kampányt is indítottunk, hogy felhívjuk az autósok figyelmét, és ez elég sok emberhez eljutott, előrelépést is tapasztaltunk. Szerencsére a legutóbbi, M1-es autópályán történt esethez hasonlóval ritkán találkozunk, de néha előfordul, hogy valaki a szirénázó mentő mögé áll, hogy hasznot húzzon annak haladásából. Ezt is felháborítónak és veszélyesnek tartjuk, senki ne kíséreljen meg hasonlót – hívta fel a figyelmet Győrfi Pál. 

Nem tudják, mit kell tenni 

Tar Béla gépjármű-szakoktató nap mint nap rója az utakat, így pontosan látja, hogyan viselkednek a sofőrök, korábban helyszínelőként pedig maga is közlekedett olyan járművel, aminek utat kell adni, ha baj van. Kérdésünkre elmondta, a tanulóvezetőket nehéz felkészíteni az ilyen szituációkra, hiszen nem mindig jön mentő-, rendőr- vagy tűzoltóautó, amikor az úton vannak. 

– Előfordul azonban, hogy a lámpánál állva érkezik egy szirénázó gépkocsi, és van idő elmagyarázni, mire kell figyelni. Ha zöld is a lámpa, mindig mondjuk a tanulóknak, hogy ne induljanak el, amíg a megkülönböztető jelzéseit használó jármű el nem halad. 

– A párhuzamos közlekedésnél felhívjuk a figyelmet, hogy a szirénázó járműveknek egy szabad folyosót kell nyitni: a belső sávban a sziget mellé húzódva, szükség szerint megállva garantáljuk a továbbhaladást, míg a külső sávban a padka mellé sorolva tesszük ugyanezt – ismertette a szabad út biztosításának helyes módját a szakoktató, akitől azt is megtudtuk, sok gépkocsivezető megzavarodik egy ilyen helyzetben, és nem tudja, mit kell tennie.