Ismét növekedhet az illegális migráció

A több mint egy éve tartó pandémiás helyzet visszavetette az embercsempészetet is. Az Európai Unió illetékes szervei – például a Frontex – adatai szerint 40 százalékkal ­csökkent az embercsempészések száma a tavaly év elején kezdődött világjárvány óta. A pandémia visszaszoru­lásával várhatóan újra nőni fog a magyar határt illegálisan átlépők száma, s ezt erősítik meg azok a rendőrségi hírek is, amelyek migránsok és embercsempészek elfogásáról szólnak.

A nagyon súlyosan büntetendő bűncselekményről, az illegális menekülők és a bűnözők motivációjáról, módszereiről s az ezért kért pénzről is tájékoztatta lapunkat dr. Szilágyi László, a megyei főügyészség sajtószóvivője, akitől megtudtuk, a szervezett bűnözés kiváló pénzforrása az embercsempészet.

Hamis útlevelek, engedélyek

– Az embercsempészek legjellemzőbb módszere, hogy a zöldhatáron átkísérik a határsértőket, vagy útbaigazítást adnak, milyen irányban kell átlépniük a zöldhatáron, aztán gépkocsival elszállítják őket az ország belseje felé. A másik módszer az, amikor a határátkelőn lépnek át a határsértők, de ehhez hamis, hamisított okiratokat használnak fel, és ezeket az embercsempészektől kapják – mondta a módszerekről dr. Szilágyi László, s az is kiderült, megyénkben az elkövetők jellemzően ukrán és román állampolgárok.

– Kisebb számban előfordult török elkövető, és egy indiai embercsempésszel szemben is el kellett járni az elmúlt két évben – utalt az elkövetői körre a megyei főügyészség sajtószóvivője, aki hozzátette: az ukrán és a román embercsempészek a határ közelében élnek, jó kapcsolatokkal rendelkeznek a határ mellett élő más bűnözőkkel, a helyismeretüket használják ki a zöldhatáron elkövetett embercsempészéshez.

Az elmúlt időszakban magyar elkövetők kisebb számban kerültek a hatóságok elé, főként az ukrán határ közelében volt néhány olyan alkalom, amikor magyar állampolgár segített a migránsok szállításában, azaz gépkocsival várta őket a határ közelében, és az ország belsejébe próbálta szállítani az illegális határátlépőket.

– Az egyik esetben egy okmányirodai ügyintéző hamis útleveleket készített olyan külföldiek számára, akik nem voltak jogosultak a magyar útlevélre. Ez az ügyintéző nemcsak okirat-hamisításért, hanem embercsempészésért is felelt, többéves börtönbüntetésre ítélte a bíróság – idézett fel egy magyarokkal kapcsolatos esetet a sajtószóvivő.

– Tart a nyomozás egy olyan ügyben, amelyben a magyarok hamis munkavállalói engedélyeket készítettek ukrán személyeknek, így játszva ki a pandémia ideje alatt hozott beutazási korlátozásokat. A valótlan engedélyekkel az ukránok beléptek hazánkba, és az szerepelt az irataikban, hogy itt fognak dolgozni, ehhez képest Nyugat-Európába távoztak – hozott újabb történetet dr. Szilágyi László.

Szíriából, Vietnámból

– A migránsok elsősorban Észak-Afrikából, Szíriából, Egyiptomból indulnak el, ahol a háború, illetve a polgárháború elől menekülnek. Jellemző megyénkben a távol-keleti személyek (indiai, pakisztáni, Srí Lanka-i, vietnámi) megjelenése is, akik nagyon hosszú utat tesznek meg Magyarországig, s innen próbálnak továbbmenni Nyugat-Európába – sorolta a migránsok lakhelyét a sajtószóvivő.

– Ezek a migránsok nem akarnak Magyarországon maradni, munkát vállalni, letelepedni. A büntetőeljárásokban úgy nyilatkoztak, hogy úti céljuk elsősorban Németország és Ausztria, ahol dolgozni szeretnének, vagy a már ott élő rokonaikhoz tartanak, az ő segítségükkel szeretnének megélhetést találni – mondta a motivációjukról dr. Szilágyi László.

A nyomozási adatok pedig rámutattak, hogy az embercsempészéshez egyéb bűncselekmények is kapcsolódhatnak, van adat arra, hogy ezeket a migránsokat később kényszermunkára fogják, szexuálisan kizsákmányolják, s részesévé válhatnak a kábítószer-kereskedelemnek is.

– Az embercsempészet a szervezett bűnözés egyik fontos megjelenési formája, nagyon jól jövedelmező bevételi forrása a bűnszervezeteknek. Rendkívül változó az összeg, amit a migránsok fizetnek az embercsempészeknek, mert ha csupán a magyar–román határon átjutást tekintjük, akkor ezért általában 100-200 eurót fizetnek fejenként a migránsok, egy Vietnámtól Németországig tartó út ára 8-12 ezer euró, illetve dollár is lehet – számszerűsítette a bűnözői tarifát a sajtószóvivő.

Megyénk három állammal határos, így itt nem ismeretlen az embercsempészet, folyamatosan jelen van, a rendőrség pedig minden eszközt bevet a bűncselekmény megakadályozására, felderítésére, beleértve a titkos eszközöket, a határ közelében végzett fokozott ellenőrzéseket. Jellemzően az embercsempészeket a zöldhatár közelében sikerül elfogni, de többször előfordult, hogy már az ország belsejében, az autópályán fogták el őket.

Nagyon szigorú büntetés

– Ha valaki egyetlen személynek segítséget nyújt a határ tiltott átlépéséhez, azért már öt év szabadságvesztést kaphat – idézte a szigorú büntetési tételt dr. Szilágyi László.

– Ha mindezt pénzért teszi, vagy több személynek nyújt segítséget, akkor a büntetése nyolc év is lehet. Vannak olyan embercsempészek, akik nagyon sokat akarnak keresni, ezért üzletszerűen követik el a bűncselekményt. Többször végeznek embercsempészést, vagy olyan sok személyt hoznak át a határon, hogy azok szenvednek a zsúfoltságtól, az éhezéstől, a szomjúságtól. Az ilyen embercsempészek esetében már tíz év is kiszabható, míg a legsúlyosabb esetekben akár húsz év szabadságvesztés is lehet az embercsempészek büntetése.

Az embercsempészést sok esetben bűnszervezetek végzik, olyan bűnözői hálózatok, amelyek több országban működnek egyidejűleg, a tagjaik felosztják egymás között a szerepeket, sok esetben nem is ismerik személyesen a tagok egymást, csupán arra a részfeladatra koncentrálnak, amit a szervezetben felettük álló személy meghatározott nekik.

– Ez a bűnözésnek egy magasabb foka, sokkal veszélyesebb a társadalomra, éppen ezért szigorúbb büntetésre is számíthatnak azok, akik bűnszervezetben követik el az embercsempészést. Esetükben a törvény szerint a legszigorúbb fegyházbüntetést kell kiszabni, nem bocsáthatók feltételes szabadságra, és felfüggesztett szabadságvesztés büntetést sem lehet velük szemben kiszabni – nyomatékosította a megyei főügyészség sajtószóvivője, megjegyezve: ezért a külföldi embercsempészek szinte mindig letartóztatásban várják az eljárás befejezését.