Szeptember pótolta a talajból hiányzó vízmennyiséget

Szeptember hónapunk egymaga pótolta a talajainkból a forró nyár során "elillant" hatalmas vízmennyiség nagy részét, vármegyénkben országos viszonylatban is kiemelkedően nagy csapadékhozamokot mértek a szakemberek. Októberre fordulva a még be nem takarított növénykultúrák egyáltalán nem igényeltek már több vizet, a tartósan nedves környezet nem tett jót a még „lábon álló” termés minőségének. A szabadföldi munkákat gyakran akadályozta a vizes, sáros talaj, a talajmunkák megfelelő minőségben történő végzéséhez már szeptember első felében lehullott a szükséges csapadékmennyiség - tájékoztatta portálunkat dr. Rácz Csaba. A Debreceni Egyetem Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központjának tudományos munkatársától megtudtuk: a hónap második hetében eleinte a Nyugat-Európa felett elnyúló ciklonrendszer, az időszak végén pedig egy észak felől súroló légörvény okozott csapadékos időt, a kettő között csupán egy-két száraz nap jutott egy rövid életű magas nyomású gerincnek köszönhetően. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye területén általában 1 és 10 milliméter között alakult a heti csapadékmennyiség, a déli és keleti tájakon hullott a kevesebb, északnyugaton pedig a több eső, mindösszesen 3-5 csapadékos nap során. Időarányosan nem érte el a sokéves átlagot az időszak csapadékösszege, ám erre ezúttal most kivételesen nem lehetett panaszunk.

Miként és mennyire töltődtek fel talajaink?

A talajok 20-30 centiméteres mélységű, művelt termőrétege továbbra is telítettséghez közeli nedvességi állapotot mutat, vízhiány az 1 méter mélységű gyökérzónát tekintve mindössze a legmélyebb rétegekben mutatkozik, összességében 30-70 milliméter mennyiségben. A beázási profilra jellemző, hogy a kötöttebb réti- és öntéstalajokon átlagosan mintegy 70-80 centiméterig jutott le a kora őszi nagy csapadékhullámok nedvessége, a homokvidékeken, illetve a mindvégig csapadékosabb északi körzetekben már 1 méteres mélységben is jelentősen nőtt a nedvességtartalom. Teljes átnedvesedésről egyelőre errefelé sem beszélhetünk, – korai is lenne mindez október derekán – azonban átlagosan csapadékos téli évszakot feltételezve a talajok maradéktalan feltöltődése akár december-januárra elérhető. Egyelőre évelő és áttelelő állományaink sem kívánnak több vizet, a többi kultúrában a termény száradásához, a kései gyümölcsfélék éréséhez és a betakarítás ütemezéséhez kifejezetten száraz, napfényes, csendes napokra lenne szükség. Az őszi vetések számára ugyancsak megfelelők a nedvességkészletek a magágy szelvényében, fejlődésükhöz, megerősödésükhöz a mostani 12-14 Celsius fokos talajhőmérséklet éppen optimális. Edzettségük kialakulásához legkedvezőbb a sok napsütés, az enyhe nappalok és viszonylag hűvös éjszakák váltakozása lenne, melyre e pillanatban jó esély mutatkozik az előrejelzésre tekintve. Újabb, jelentős csapadéknak a hónap utolsó hetéig csekély a valószínűsége, a tartósnak ígérkező csendes, száraz periódus során 15 fok körüli maximumokra és 5 Celsius közeli hajnali minimumokra van kilátás. Erősebb fagyoktól nem kell tartanunk, de a talaj mentén több ízben lehetséges fagypont körüli hőmérséklet az erre hajlamos nyírségi laposokon - zárta agrometeorológiai elemzést dr. Rácz Csaba.