Mezőgazdaság: szigorú szabályokat ír elő az unió

A szakember bevezetésképpen az 1901 és 2020 közötti időszakra jellemző hőmérsékleti trendek változásairól beszélt, az általa bemutatott diagramokból pedig egyértelműen kiderült: Magyarországon a hőségnapok és a trópusi éjszakák számának folyamatos nő, ezzel párhuzamosan emelkedik az éves átlaghőmérséklet is.

Ezután azokról a klímacélokról szólt, melyet az Európai Unió közös klímavédelmi politikája fogalmazott meg a tagországok számára. Pál Vivien szerint ezek eléréséhez előtérbe kell, hogy kerüljenek a különféle regeneratív gazdálkodási módok. A kutatóintézet tudományos segédmunkatársa előadásában rámutatott: 

• 2022. május 2-án hatályba lépett az ENSZ által megalkotott 8. környezetvédelmi cselekvési program (8th Environment Action Program, EAP), mint az EU 2030-ig szóló, jogilag elfogadott közös környezetvédelmi politikája
• A program a fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez minden érdekelt felet aktív bevonásra szólít fel, valamint a kormányzás minden szintjét annak biztosítása érdekében, hogy az EU éghajlat- és környezetvédelmi jogszabályait hatékonyan hajtsák végre
• A talajerózió évente 1,25 milliárd euróba kerül az európai gazdálkodóknak, és a termékeny talaj infrastrukturális, ipari és kereskedelmi célú átalakítása, folyamatban lévő trendjei veszélybe sodorják egyik legértékesebb természeti erőforrásunkat
• A 8. környezetvédelmi cselekvési program (8th EAP) kiemelt célkitűzése az élelmiszer-termelési és -fogyasztási rendszereink fenntarthatóságának biztosítására érdekében a talajdegradáció kezelése, valamint a talaj védelmének és fenntartható használatának biztosítása
• Az időszakra vonatkozó uniós költségvetés és a Next Generation EU eszköz révén rendelkezésre álló 1800 milliárd eurót kitevő pénzösszeg egyharmada az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek finanszírozására szolgál

– A cselekvési program a Green Deal-re épít, amely előírja, hogy 2030-ra az üvegházhatású gázkibocsátás 55 százalékkal csökkenjen, 2050-re az unió pedig elérje a teljes klímasemlegességet – fogalmazott a szakember.

A Green Deal további célkitűzései: a műtrágya-felhasználást 20, a növényvédőszer-kijuttatást 50, a nitrogénveszteséget szintén 50 százalékkal kell csökkenteni. Az ökológiai művelés arányának 25 százalékos növelése is szerepel az előírások közt, a jelenlegi termőterületek 10 százalékának pedig ki kell vonni a művelés alól.

Javítható a talaj termelékenysége

A nyíregyházi kutatóintézet tudományos segédmunkatársa a szakmai workshopon beszélt még a „carbon farming” elnevezésű kezdeményezésről is. Ennek célja a szén-dioxid légkörből való megkötésének, valamint a növényi biomassza szerves anyaggá átalakulásának fokozása a talajban. Ez javítja a talaj termékenységét és növelheti a terméshozamot, hozzájárulva a hosszú távú szén-tárolás lehetőségéhez, ami a légkör üvegházhatású gázok (ÜHG) koncentrációjának csökkenéséhez vezet. 

A gazdálkodók számára ez olyan mezőgazdasági gyakorlatokat és földhasználati változtatásokat foglal magában, amelyek az alábbi eredmények közül egyet vagy többet érintenek:

• a szén megkötése és tárolása a talajban vagy a föld feletti vagy alatti biomasszában
• a jövőbeni CO2- és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátásának megelőzése
• a meglévő CO2- és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése

Pál Vivien elmondta, a gazdálkodók érdekelté válnak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását csökkentő vagy szénmegkötő gyakorlatok megvalósításában, amennyiben ezen gyakorlatok bevételnövekedéssel járnak, vagy legalább nem okoznak veszteséget, így a karbon-gazdálkodás kifejezés akár egy új üzleti mezőgazdasági modellre is utal, amely a gazdálkodók ösztönzésén alapul, hogy alkalmazzák azokat a gazdálkodási gyakorlatokat, amelyek a gazdaság szintjén éghajlati előnyöket biztosítanak. Ezen ösztönzők finanszírozása támogatások útján (KAP), illetve egyéb forrásokból (carbon market) valósulhat meg.

Jó példák a nagyvilágból

A nyíregyházi kutatóintézet tudományos segédmunkatársa két nagyvállalati példát hozott a klímacélok teljesítéséhez kapcsolatos vállalásokról. Pál Vivien szerint a Mars vállalat 2025-re 27, 2050-re 67 százalékkal szeretné csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. A Nestlé vállalat célul tűzte ki, hogy 2025-re a termékeikben található gabona és növényi fehérje 20, 2030-ra pedig 50 százaléka talajmegújító mezőgazdaságból fog származni.