Vármegyénkben is véget ért az aratás

Véget ért az aratás, melyet érdemben hátráltató körülmény az idén nem befolyásolt. A termények tárolásához elegendő a raktárkapacitás, az idei termés nagy része már a tárolókban van – adta közzé az Agrár­minisztérium sajtóosztálya. A betakarítás jó ütemben haladt, a korábbi évekkel összevetve átlagos eredménnyel zárult, mind országszerte, mind pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. 

Elnöki értékelés

A vármegyei eredmények értékelésére Rácz Imrét, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vármegyei elnökét kértük fel, aki elemzését országos kitekintéssel kezdte. Elmondta: őszi búzát az idén 864,5 ezer hektáron vetettek a gazdálkodók hazánkban, az országos termés­átlag 5,8 tonna/hektár körül alakult. Ez az érték kismértékben meghaladja a tavalyi és az elmúlt öt év termésátlagait is. A legmagasabb átlagokat (6,8 tonna/hektár) Baranya, Tolna és Vas vármegyékből jelentették, a legalacsonyabbakat (5 tonna/hektár körül) pedig Pest, Nógrád és Bács-Kiskun vármegyékből. A hektáronkénti hozamok és a terület alapján az idén összesen közel 5 millió tonnás búzatermés alakult ki, ami bőven fedezi a 3 millió tonna körüli éves hazai felhasználást. Az étkezési minőségű kategóriába sorolható termés is elegendő az 1,1 millió tonna körüli hazai éves őrlési szükséglet kielégítésére.

Közepes minőség

A NAK vármegyei elnöke az országos számok után rátért a vármegyei helyzetre. Rácz Imre kiemelte, az őszi búza vetése idején kedvező volt az időjárás a régiónkban. Összességében 26 387 hektár területről arattak a termelők, a betakarítás június második felében a próbavágásokkal indult el, az aratás pedig július utolsó napjaira fejeződött be. A vármegyében a gazdák előzetesen 5,5 tonna/hektáros termést vártak, így a szezon végére realizált 5,65 tonna/hektáros átlag megfelelt a várakozásoknak. – A termés mennyiségét, minőségét érdemben befolyásoló növénybetegségek és rovarkártételek, néhány lokális kivételtől eltekintve, nem voltak jellemzőek. A felvásárlási árak, átvételi helytől és minőségtől függően, 62 és 71 ezer forint/tonna közt mozognak. A vármegyei búza minősége közepes, ötven százaléka takarmány, ötven százaléka malmi minőségű, így összességében a mennyiség jobb, de a minőség gyengébb lett a várakozásoktól – összegezte Rácz Imre. 

Árpa, rozs, tritikálé 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke értékelése természetesen érintette a többi gabonafajtát is. Az őszi árpa betakarítása már korábban, július második hetében befejeződött. A realizált átlaghozam 5,47 tonna/hektár, de a jó adottságú területeken 8 tonna/hektár fölötti hozam is előfordult. Az utolsó héten kicsit csökkent az átlaghozam, mert legvégül a korábban felázott, károsodott területekre mentek rá a munkagépek. Az átlagos hozam a tavalyitól (5,6 tonna/hektár) egy kissé elmarad. Rozsból 3511 hektáron vetettek a vármegyei gazdák, a vármegyei átlag 2,67 tonna/hektár lett, ez kissé szerényebb a várakozásoktól. Az átvételi ár 52 ezer forint/tonna körül mozgott a betakarítás végén. Rácz Imre a tritikáléval kapcsolatban megjegyezte, ez vármegyénk legfontosabb abraktakarmánya, amelyből 9340 hektáron vettetek a gazdálkodók, a betakarítása július első hetében kezdődött el, és a múlt héten ért véget, mégpedig 4,43 tonna/hektáros hozammal, míg az átvételi ár 54–58 ezer forint/tonna között mozgott. Az elnök a tavaszi kalászosokról is szót ejtett. Ezek ugyan összességében nem képviselnek vármegyénkben jelentős volument, de a termésterületük esetében az idén növekedés volt tapasztalható. A tavaszi árpa vetésterülete ebben az évben sem emelkedett háromszáz hektár fölé (191 hektár). Aratása július harmadik hetében befejeződött, a vármegyei átlaghozam pedig 4,25 tonna/hektár lett. A zab hektikus változásokat mutat: a vetésterület eddig 1200 és 1700 hektár között változott évente, ám az idén, a várakozásokon felül, 1837 hektárt vetettek a vármegyei gazdák. Július végére a betakarítás 3,32 tonna/hektáros hozammal véget ért, ami az előzetes termésbecsléstől jobb, az átvételi ár 57 ezer forint/tonna körül alakult. 

Elmaradt a várakozásoktól 

A káposztarepce termőterülete az idén 5200 hektár fölé emelkedett, a vármegyei átlag (2,76 tonna/hektár) messze elmaradt a várakozásoktól. Rácz Imre szerint az összképet valamelyest árnyalja, hogy a június 22-i vihar, felhőszakadás, jégverés jellemzően a vármegye repcetermő helyeit érte. Az átvételi árak 165 és 180 ezer forint/tonna között mozogtak. A NAK vármegyei elnöke részletes értékelését a magborsóval zárta, mely a legfontosabb szemes fehérjetakarmányunk. Elmondta, a kora tavaszi kedvező időjárás növelte a vetési kedvet, így magborsóból 357 hektáron vetettek a gazdálkodók. A betakarítás július végére, 2,1 tonna/hektáros átlaggal már befejeződött, az utolsó hetekben enyhén javuló hozamokkal.