Óriási összeg a mezőgazdaság megújítására

Ahogy arról lapunkban beszámoltunk, a Közös Agrárpolitikáról (KAP) tartottak szakmai fórumot csütörtökön Mátészalkán, a Szentpétery Zsigmond Kulturális Központ és Színházban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) rendezvényén jelen volt Papp Zsolt vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár, Baracsi Endre, a vármegyei közgyűlés alelnöke, Rácz Imre, a NAK vármegyei elnöke, Kovács Sándor országgyűlési képviselő és dr. Hanusi Péter, Mátészalka polgármestere. A pályázati lehetőségek mellett egyéb jogszabályi aktualitásokról is szó esett, ahogy arról is, hogy 2027-ig 5300 milliárd forintot költenek az agrárium megújítására. Európa agrárgazdaságának helyzetéről pedig Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke beszélt a jelenlévőknek.

– Büszke vagyok arra, hogy sok gazda eljött a rendezvényre. Ők azért vannak itt, mert keresik a lehetőségeket a gazdaságaik fejlesztésére, márpedig ha ezek fejlődnek, az egész térség fejlődik. Sok feldolgozóüzem van a városban, de ezek nem boldogulnának a környékbeli gazdák teljesítménye nélkül – hívta fel a figyelmet a polgármester.

Egy kiszámítható pont

– A vármegyében az egyik legfontosabb kérdés a mezőgazdaság, gazdák nélkül nincs étel, ráadásul a munkájukat hétvégén és ünnepnapokon is végezni kell – ezt már Baracsi Endre, a vármegyei közgyűlés alelnöke árulta el a résztvevőknek, majd kiemelte: a vármegyében mindenki érzi, mekkora ereje van a vidéknek.

– A tavasz ránk rúgta az ajtót, kellemes az időjárás, de gondoljunk bele: mennyi eső volt a múlt hónapban? Nem tudhatjuk, milyen lesz az idő, lesznek-e még fagyok, viharok, hogyan termelhetjük a gyümölcsöt. Az időjárást nem lehet kiszámítani, az agrártámogatásokat viszont igen, éppen ezért arra biztatom a gazdákat, ragadják meg a lehetőségeket – hívta fel a gazdák figyelmét Papp Zsolt helyettes államtitkár, majd hozzátette: 2027-ig 5300 milliárd forinttal támogatják a mezőgazdaságot.

Növelnék a feldolgozó-kapacitást

– A két évvel ezelőtti aszály miatt alig volt takarmány, akkor a terület- és állatalapú támogatás nyújtott mentőövet az állattartóknak. E támogatási formára elindult az egységes kérelmek benyújtása, ezért kérem, aki csak tud, éljen a lehetőséggel. Nem a jövőbe tekintünk, távlati ígéreteket teszünk, hanem arról beszélünk, mi történik holnap vagy holnapután. Rengeteg támogatási forma indul, amik a mának szólnak és a holnapi vetésnek. A Közös Agrárpolitika forrásainak mintegy felét, 2900 milliárd forintot az agrárium megújítására fordítjuk. A legfontosabb célunk, hogy növeljük a feldolgozókapacitást. A hazai mezőgazdaság megújításának elsődleges feltétele, hogy legyen termelésbiztonság, ahhoz pedig az kell, hogy legyen hová értékesíteni. Több olyan pályázati felhívás volt az elmúlt időszakban, melyekkel az volt a célunk, hogy a helyi terményeknek helyben legyen feldolgozóipara is – tudatta a helyettes államtitkár.

Romokban Európa agráriuma

– Az, ami ma történik az EU-ban, az nem csupán elkeserítő, hanem tarthatatlan és tűrhetetlen. Hazánk gazdái is csatlakoztak az európai tüntetőktől, ám jelentős különbség, hogy ők nem a kormány ellen, hanem azzal vállvetve demonstráltak. Vannak azonban olyan problémák, amiket a MAGOSZ vagy a kormány nem képes saját hatáskörben megoldani. A gondokra kész terveink vannak, és ahol van terv, ott megvalósulás is lesz. Le kell bontani azt az európai rendszert, amit kialakítottak, mivel a jelenlegi formájában működésképtelen – ezt igazolják a gazdatüntetések is. Mi történik Európában? A francia gazdák nagyon komolyan tüntetnek a kormányuk ellen, mivel nem teljesültek a nekik tett ígéretek. A legnagyobb bajban a németek vannak, ami számunkra is gondot okoz, mivel gazdaságilag szoros kapcsolatban állunk velük – emelte ki Jakab István. A MAGOSZ elnöke elárulta, kútba estek azok a megállapodások, amikről a német gazdák a kormányukkal egyeztettek.

– Ilyen volt a gázolaj jövedéki adójának visszatérítése, amit egyszerűen megvontak a gazdáktól, majd azt ígérték nekik, hogy más módon kompenzálják őket. A megvont összeg 440 millió euró, a visszakapott kompenzáció pedig csupán 50 millió. Nem véletlen tehát, hogy háborog az agrárszektor Németországban. Nem véletlenül hozom ezeket a példákat, sajnos szinte minden uniós tagállamban hasonló helyzet alakult ki. Európa agrárgazdasága romokban van, semmibe veszik a gazdák érdekeit. Itt kerül a képbe Ukrajna, ahol nincs kontroll a termelésben. Olyan növényvédő szereket alkalmaznak, amiket az EU-ban már 10 éve betiltottak. Hatalmas gazdaságokban termelnek, az állattenyésztésben nem ellenőrzik a takarmányokat, sem az állatvédelmi intézkedéseket – mutatott rá a problémákra Jakab István.