Rendkívül enyhe februárunk volt

A Debreceni Egyetem Precíziós Növénytermesztési Kutatás-Fejlesztési Szolgáltató Központjának tudományos munkatársa szerint, habár a téli hónapok olykor szélsőséges hőmérsékleti változékonysága közismert, meglehetősen ritka, hogy 5 fokot meghaladó anomáliát mutasson egy teljes hónap.

Az idén februárban döntően a nyugatias, szaknyelven szólva zonális áramlás határozta meg időjárásunkat, mellyel az óceán felől enyhe légtömegek érkeztek fölénk. Amikor rövid időre csökkent a kontinens déli területei feletti magas-, valamint az északi tájak alacsony nyomású központjai által létrehozott nyugati áramlás ereje, akkor is a kialakuló légörvények elő- azaz meleg oldalára kerültünk. A hátoldali hidegbetörések alkalmával sem hűlt le igazán a levegő, mivel a sarkvidéki eredetű, igazán hideg légtömegek nem csak minket, de egész Közép-Európát messzire elkerülték. A hőmérséklet napi csúcsértéke csak rövid időszakokra maradt a téliesnek mondható 5 fok körüli tartományban, egyébként jobbára 10-16 fok között mozgott. Ez bőven tavaszi értéknek számít, olykor azonban még ezt is túlszárnyalták a maximumok, hisz a legmelegebb napokon (így az első dekádforduló táján, valamint a hónap végső napjain) 18-20 fokot is mérhettünk. A februári enyheségről még többet elmond, hogy éjszakai fagyokra csak rövidebb időszakokban volt példa: a hónap 2-3 fagyos nappal nyitott, majd a második dekádban 6 alkalommal süllyedt a hőmérséklet fagypont alá.

–  A fagyos napok alacsony száma ellenére az abszolút minimum hőmérséklet mégis kitett magáért, a legalacsonyabb érték már a hónap első hajnalán beállt, akkor a Nyírség homokvidékei felett többfelé mérhettünk mínusz 7 - mínusz 9 fokot. A március elejéig felhalmozódott hasznos hőösszeg nagysága a vármegye területén 65 és 160 foknap között változott 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számolva. E növényfiziológiai mutatónak a sokéves átlag alapján még 0 és10 között kellene állnia, idén azonban már számos gyökérzöldség, korai levélzöldség csírázásához, valamint a korai csonthéjasok virágzásához is elegendő az összegyűlt hőösszeg. Szigorúan a számszerű adatokat tekintve a legenyhébb déli tájakon az akác virágzása is lehetséges lenne a hőösszeg alapján, szerencsére azonban a talaj felmelegedésének üteme nem követte a levegőét, s ez visszafogta nem csak az akác, de általában véve a vegetáció fenológiai előrehaladását. A talajok felső, művelt rétegében mért hőmérséklet térségünkben 7-9 fok közötti, de fél méteres mélységben is elérte az 5-7 fokot. A legtöbb korai zöldségféle már vethető, csírázásukhoz egyelőre a kellő nedvesség rendelkezésre áll, noha a februári csapadék messze elmaradt a szokásos mennyiségtől.

–  Általában 10 és 30 milliméter között alakult a havi összeg, északról délre haladva csökkenő értékekkel. Az 1991-2020-as évek hasonló időszakához képest ez mintegy 15-25 milliméteres hiányt jelent, a belvízzel borított területek szempontjából viszont jól jött a szárazabb időszak. A magágy nedvességkészlete a szabadföldi vízkapacitásnak sok helyen már csupán a felét-kétharmadát teszi ki, így a kora tavaszi vetésű növényeknek kedvezne az előrejelzések szerint március első dekádfordulója körül érkező csapadékhullám, valamint az átlagos köré visszatérő hőmérséklet. Az átlagnak megfelelő hőmérséklet azonban márciusban még magában hordozza a fagyok esélyét, így ezekre érdemes felkészülni az érzékeny állományokban – zárta elemzését dr. Rácz Csaba.