Sokan trükköznek az ukrán gabonával

Szerkesztőségünk vendége volt Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke, akivel a vármegyei almatermesztés jelenéről és jövőjéről, a Magyarok Kenyere programról és az ukrán gabona európai beáramlásáról is beszélgettünk – utóbbi miatt Németországban komoly tüntetésbe kezdtek az ottani gazdálkodók.

„Balul sült el” 

– Örülünk, hogy a német gazdák is felébredtek. Ugyanezt tettük mi is, felhívtuk a kormány figyelmét egy záhonyi tüntetéssel, akkor a magyar kormány cselekedett is a magyar gazdák jelzésére. Mindent megteszünk azért, hogy az Ukrajnából érkező termények közül minél kevesebb „landoljon” Magyarországon, de vannak trükközők, akik ki akarják játszani a kormányt és a gazdatársaikat. Egy tranzitfolyosót próbáltunk biztosítani annak az árumennyiségnek, mely most az orosz–ukrán háború miatt a tengeren nem juthat ki keleti szomszédunktól. Ezzel próbáltuk segíteni az ukrán értékesítést, de az egész uniós kezdeményezés egy kicsit „balul sült el”. Innen, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből igyekszünk ezeket a problémákat a kormányzat felé is jelezni – mondta Rácz Imre. 
A vármegyei elnök hozzátette, 2022-ben történelmi aszály sújtotta a mezőgazdaságot, gyenge volt a termés, a kukorica például alig haladta meg a 3 tonna/hektáros átlagot, a hazai igényeket sem sikerült kielégíteni, így külföldi behozatalra szorultunk. 
– Akkor sajnos egy kicsit tágra nyitottuk a kaput, és sokan visszaéltek a lehetőséggel. Nem csak az akkori szükségleteket biztosították, ezek komoly nyomokat hagytak az agráriumban. Már akkor félő volt, hogy nem lesz helye a 2023-as búzának, és a kukoricát nem tudjuk betárolni, ami végül az árakban is érezhető volt. Mi itthon nem használunk GMO-s vegyszereket, míg keleten igen, de arra nem volt mód és lehetőség, hogy elkezdjük szétválogatni az ukrán és a magyar terméket. 

Rácz Imrével az almater­mesztésről is beszélgettünk. 
– Itt is egy átfogó stratégiára volna szükség. Évente 1000 hektárral csökken a hazai termőterület, vármegyénkben is már csak 17 ezer hektár almás található, a hazai termőterület kétharmada így is Szabolcsban van. Az elmúlt években a termesztéstechnológia szintjén nem sok minden változott, de vannak törekvések. A feldolgozóknak a szezon előtt kötelező szerződést kötniük a kapacitásuk 50 százalékára, de legtöbb esetben ezt is kijátsszák a feldolgozók. Tavaly háromszor is találkoztunk velük, ők is érzik, hogy baj van. Arra kértük őket, mondják meg, milyen fajtákra van szükségük, ez biztosíthatna a gazdának is egy biztos jövedelmet, de sajnos a konkrét árakról már nem tudtunk megállapodni. Korszerű ültetvényekre, csepegtetőrendszerre van szükség, ám ha a feldolgozók nem változtatnak a koncepciójukon, akkor el fog „fogyni” az alma vármegyénkből. Ez főként a kistelepüléseinken jelentene komoly gondot – fogalmazott Rácz Imre. 

Adományozó gazdák 

– Tavaly ősszel balkányi óvodások és iskolások szedték az almát az ültetvényemen, ezért kaptak egy kis fizetséget is, amiből az osztálykirándulásokat finanszírozták. Ezt a dolgot szeretnénk rendszerszintűvé tenni. Dr. Nagy István agrárminiszter azt mondta, hogy a közeljövőben a szakképző iskolákban is szeretnék ezt bevezetni – tette hozzá a kamara vármegyei elnöke, akivel zárásképpen a Magyarok Kenyere programról is ejtettünk néhány szót. 
– Tavaly év végén tartottuk a balkányi adományozóünnepséget. 2023-ban vármegyénkben 165 adományozó volt, közel 54 tonna búzát gyűjtöttünk be, ami egy nagyon szép szám, és ez egy nagyon nemes kezdeményezés, mely mára a Kárpát-medencére is kiterjed.