A sok csapadék áldás vagy átok?

– A dekád csapadékösszege területi átlagban 30 és 50 milliméter között alakult, keleten, északkeleten mértük a nagyobb, délen, délnyugaton a kisebb mennyiségeket, ehhez jött még hozzá a hóréteg okozta további 5-8 milliméter nedvesség. Ez összességében érezhetően megterhelte a már telítettséghez közeli állapotú talajokat. Az időszak végére a felső 20-30 centiméteres réteg nedvességtartalma mindenhol elérte a szabadföldi vízkapacitás szintjét, több helyen túl is lépte azt és helyenként jelentős kiterjedésű belvízfoltok alakultak ki. A dekádfordulóra az 1 méter mélységű szelvény szintén telítetté vált, vízhiány a vármegye területén sehol sem mérhető – tájékoztatta lapunkat dr. Rácz Csaba, a Debreceni Egyetem Precíziós Növénytermesztési Szolgáltató Központjának tudományos munkatársa.

Korlátozott lehetőségek

Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke megkeresésünkre elmondta, egyelőre nem érkezett hozzájuk panasz a belvízzel kapcsolatban, bár ez annak is betudható, hogy mezőgazdasági szempontból a mostani időszak kevésbé meghatározó. Rácz Imrét a vízmegtartás kérdéséről is faggattuk.

– Az EU-s szakpolitika és a zöldlobbi hatására a jelenlegi vízkivételi lehetőségek meglehetősen korlátozottak. A vízutánpótlás kérdése hosszú éveken át megoldatlan volt, vármegyénkben egy méter öntözőcsatorna sincs, csak belvízelvezető. Most ott tartunk, hogy elindult annak a nagyszabású projektnek a tervezése, melyben hangsúlyos szerepet kap a vízvisszatartás. A koncepció szerint a csapadékban gazdag időszakban az új rendszer segítségével eltárolnánk a vizet, amit bizonyos helyeken később a gazdálkodók rendelkezésére bocsátanánk. A rendszer alkalmas lesz a többletvízhozam „betárolására” és hasznosítására a természetes folyóink nyomvonalától távolabb eső területeken is – fogalmazott a vármegyei elnök, majd beszélt a részletekről is.

– Egy körülbelül száz kilométer hosszú, zárt rendszeren keresztül vezetik át a vizet, amit a Tiszából Vásárosnamény magasságában emelnek ki. A rendszer érinti és táplálja majd a Lónyay-főcsatornát, és halad tovább a Nyírség déli széléig, ahol összekapcsolódik a Keleti-főcsatornából induló másik ággal. Ez a rendszer táplálja majd a már most is meglévő belvízelvezető csatornákat is.

– Ezenfelül a megyében háromszáz, mélyebben fekvő területen (ezek nagyjából újabb ötezer gazdának biztosíthatnak öntözési lehetőséget) alakítanánk ki úgynevezett vízgyűjtő felületeket, ezek elősegítenék a talajvízszint emelkedését és a levegő páratartalmának növekedését is – utóbbi hatására a légköri aszály és a kora tavaszi fagyok előfordulása is csökkenne. A vízgyűjtő területeken megálló csapadék hatására növekedne a felszíni víz mennyisége is, ez akár öntözésre is lehetőséget biztosítana. Elvégeztünk egy felmérést, a nyomvonal mentén gazdálkodók visszajelzései is pozitívak voltak. Azt mondták, ha felszíni víz állna a rendelkezésükre, szívesen öntöznének – tette hozzá Rácz Imre.

Nehezen járható utak

Ha sok a csapadék, Újfehértó és környéke általában belvizes lesz, most sincs ez másképp. Mint azt dr. Hosszú Józseftől, a város polgármesterétől megtudtuk, a település útjainak jelentős része nehezen járható, és a mezőgazdasági területek egy része is víz alatt van. Ezt erősítette meg egyhelyi gazdálkodó, Szabó Zsolt is. Elmondta, 25 hektáron termesztenek paprikát, káposztát és dinnyét, szinte nincs olyan terület, amely ne lenne jelenleg belvizes. – Emiatt egyelőre elmaradt a talajlazítás és a szántás, a tárcsázást nagy nehezen megoldottuk. Jó lenne, ha ezeket a munkákat minél hamarabb pótolni tudnánk – mondta lapunknak Szabó Zsolt.

A Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság legfrissebb tájékoztatása szerint a Tisza Tiszabecsnél, Tivadarnál, Vásárosnaménynál és Záhonynál árad, Dombrádnál, Tiszabercelnél és Tokajnál azonban már apad, a folyó mederteltsége Tiszabercelnél a legnagyobb (52 százalék). A társaság honlapja szerint a Tisza vármegyei szakaszán nincs árvízvédelmi készültség, csak a Bodrogon (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye) rendeltek el elsőfokú készültséget.