Körbejárták a foglalkoztatást

A keddi vármegyei közgyűlés egyik legfontosabb napirendi pontja a térség és a régió foglalkoztatási helyzetének elmúlt időszakbeli alakulása volt. A közgyűlési meghívóban eredetileg Román István, a vármegyei kormányhivatal főispánja szerepelt a szóban forgó téma előadójaként, de őt egyéb elfoglaltsága miatt Kocsis László helyettesítette.

A kormányhivatal foglalkoztatási, foglalkoztatás-felügyeleti és munkavédelmi főosztályának vezetője elmondta: a vármegyében az elmúlt időszakhoz képest 11,7 százalékkal nőtt az átlagkereset, a térség munkáltatói 246 ezer főt foglalkoztatnak, az álláskeresők száma 25 ezer fő környékén alakult, míg a munkanélküliségi ráta a korábbi 7,6 százalékról 7 százalékra csökkent.

Kocsis László hozzátette, lezárultak a TOP-os és a GINOP-os programok, amiket a jövőben felváltanak majd a TOP Pluszos és a GINOP Pluszos projektek. A főosztályvezető szólt még az elmúlt két időszak sikerprogramjáról is.

– A nyári diákmunka programunkba 4500 fiatalt tudtunk bevonni, ehhez 500 millió forintos állami támogatást kaptunk, amit a hivatal 40 millió forint saját forrással toldott meg – mondta Kocsis László, aki a vállalkozóvá válás elnevezésű programot is sikeresnek nevezte. A főosztályvezető érintette a közfoglalkoztatás jövőjét is, kiemelte, ennek a programnak volt és lesz is létjogosultsága.

– A vármegyében a korábbi időszakhoz képest 2000 fővel csökkent a közfoglalkoztatottak száma, ezek a személyek mind az elsődleges munkaerő-piacon tudtak elhelyezkedni – fogalmazott Kocsis László, a vármegyei kormányhivatal foglalkoztatási, foglalkoztatás-felügyeleti és munkavédelmi főosztályának vezetője, aki szerint volt haszna az országos szinten a programra költött 32 milliárd forintnak.

A főosztályvezető felszólalásához Adorján Béla több kérdést is intézett. Arra volt kíváncsi, a kormányhivatal milyen lépéseket tesz az elvándorlás mérséklésére, valamint megfelelő-e a színvonala a vármegyei szakképzésnek.

Kocsis László erre reflektálva elmondta, a BMW debreceni beruházásához hasonló fejlesztések valóban lépésre kényszeríti a hivatalt és a vármegyét, de ezt ellensúlyozni próbálják majd egy szolgáltató jellegű munkaerő-piaci kezdeményezéssel, melynek keretében az inaktív réteget szeretnék megszólítani és bevonzani. A helyi szakképzési centrumok vezetőiről, dolgozóiról azt mondta, nyitottak az új helyzet okozta problémák orvoslására.

Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés elnöke úgy fogalmazott: él Magyarországon egy réteg, amelynek a tagjai nem dolgoznak, nem kérnek, kapnak semmiféle segélyt, és őket lenne jó a jövőben megszólítani.

Veres János szerint az, hogy a vármegyében 11,7 százalékkal nőtt a nettó havi átlagkereset, örömteli, de az országos átlagtól ez a szám jócskán elmarad, a jövőbeni gazdaságpolitikai intézkedéseket pedig eszerint kell meghozni, különben lemaradunk a régiós versenyben.

Ezzel kapcsolatban Seszták Oszkár közgyűlési elnök megjegyezte: ezek az „örökölt” hátrányok valóban léteznek, de ezek mérséklésére állt fel a Területfejlesztési Minisztérium, amely a területfejlesztési munkákba igyekszik jobban bevonni majd a vármegyei közgyűléseket. Lipők Sándor képviselő hozzátette, szerinte a jövőben a (villamos)energiabeszerzés- és a tárolás kérdése kulcskérdés lesz, hiszen a keletről érkező befektetések ezt, ezeket igénylik.