2023.07.27. 17:20
Válságban az ágazat, de jók a kilátások
A versenyképes burgonyatermesztés és a piacképes árualap létrehozása volt a témája a jubileumi 35. Burgonya Bemutatónak.
Fotó: Gazdag Mihály
Az idén is nagyon sokan vettek részt a NÉBIH Gyulatanyai Fajtakísérleti Állomásán rendezett Országos és Nemzetközi Burgonya Tanácskozáson, Fajta-és Növényvédelmi Technológiai Bemutatón. A fajtakísérletek vezetője, Augusztinyi András, aki már három évtizede irányítja az intézményt, ismertette: ezúttal több mint 4 hektárnyi vetésterületen 45 burgonyafajtát állítottak be a kísérletekbe, együttműködésben az ország legjelentősebb hazai nemesítő házaival és vetőgumó-forgalmazóival. Hazánkban 6,5 ezer hektáron évente átlagosan 180 ezer tonna burgonyát termesztenek, ezért is fontos a rendezvény, amelyen ezúttal is neves szakemberek tartottak informatív előadásokat.
Válságban az ágazat, de jók a kilátások
Fotók: Gazdag MihályBaracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés alelnöke kifejtette: komoly jelentőségük van az ehhez hasonló eseményeknek, hiszen olyan találkozási pontok, ahol a gazdálkodók, a szakmai szervezetek képviselői és a politikusok megvitathatják a felmerült problémákat és megoszthatják egymással a jó gyakorlatokat is.
Önellátóvá válunk
A rendezvény fővédnöke, dr. Nagy István agrárminiszter ismertette a nap legfontosabb célkitűzését és üzenetét: Magyarország 2030-ra önellátóvá válik burgonyatermesztésben.
– Ehhez egyrészt elkötelezett termelőkre van szükség, másrészt olyan kutatóintézetekre, amelyek biztosítják a megfelelő fajtanemesítést, de kormányzati akarat is kell, hogy pénz, paripa, fegyver legyen mindehez. Ahhoz, hogy eredményes piaci szereplők lehessünk, kiegyenlített kínálatot kell biztosítanunk, és alkalmazkodni kell a megváltozott piaci és éghajlati viszonyokhoz is. Akarnunk kell a változást, és meg kell szerezni minden tudást és ismeretet, hogy ezt végre tudjuk hajtani. Ezért vagyunk ma itt, és közösen gondolkozhatunk – fogalmazott az agrárminiszter, majd részletezte, hogy a gabonafélék mellett a legfontosabb tápláléknövényünkké vált a burgonya. A mezőgazdaságot, s a burgonyatermesztést is érintő kihívásokat ecsetelte, az agrárium helyzetéről, változásairól beszélt, és arról, hogy a kormány a mezőgazdaságra stratégiai ágazatként tekint. Ennek megfelelően minden eszközt és segítséget megadnak a gazdáknak ahhoz, hogy minden helyzetben eredményesek legyenek.
– A magyar földben a burgonya magyarrá lett az elmúlt két-három évszázadban – fejtette ki dr. Nagy István. – A 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklus forrásaihoz a magyar kormány soha nem látott mértékű nemzeti társfinanszírozást biztosít, Európában egyedülálló mértékben nyújtja a maximumot, 80 százalékot. A kormány megháromszorozza azt a forrást, amit a gazdák beruházásra fordíthatnak. Ezért lehet kitűzni ezt a nagyon fontos célt, hogy 2030-ra Magyarország burgonyatermesztésből is önellátó legyen – fogalmazott, majd elmondta, hogy minden hektár után jár támogatás. Részletezte, hogy a gazdák összesen 165 ezer egységes kérelmet nyújtottak be a meghirdetett 52 agrártámogatási jogcímre, amelyek révén mintegy 5 millió hektárra igényeltek támogatást. Beszámolt arról is, hogy az agrárium rendelkezésre álló, soha nem látott mértékű forrás, a korábban meghatározott stratégia mentén lehetőséget ad a magyar vidék gerincét adó mezőgazdasági és élelmiszer-termelés teljes modernizációjára.
Közös érdek
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, aki már nem első alkalommal vett részt a burgonyabemutatón, az együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet. Kifejtette, hogy a világ legkorszerűbb technológiai rendszerei jelen vannak hazánkban, a precíziós gazdálkodás, a digitális rendszerek, a modern technológiai tudás a rendelkezésünkre áll. Körültekintőbben kell élni a lehetőségekkel, rendszerben kell gondolkozni, és összeállni, összefogni, s kihasználni a lehetőségeket. A burgonya termőterülete 23 év alatt nagyon lecsökkent, 40 ezer hektárral lett kevesebb, így a termés mennyisége is csökkent, de a hozamban kisebb növekedés figyelhető meg a korszerűbb eszközöknek köszönhetően.
– Az ágazatot tartós válság jellemzi, az ökológiai lehetőségnél lényegesen alacsonyabb a termésátlag, s megbízhatatlan a minőség, ezért minden eszközt bevetünk azért, hogy 2030-ra legyünk önellátók! Ebben nagyon optimista vagyok! Mivel a burgonya egyenletes vízellátást igényel, a vármegyében előzetes egyeztetések alapján már készülnek az öntözést érintő kiviteli tervek. Korszerű vízgazdálkodás, vízhasznosítás nélkül érdemi hozamnövekedést nem lehet elérni – részletezte Jakab István és felhívta a figyelmet arra, hogy információ, tudás, felkészültség, technológiák alkalmazása nélkül nem lehet boldogulni, de a fejlesztések elindultak már a vármegyében is.
A köszöntők után a résztvevők szakmai előadásokon kaptak információkat a mezőgazdaság helyzetéről és az idei agrárpiaci kilátásokról, megismerték az elektronikus gazdálkodási naplót, a burgonyatermesztésben eredményesen használható tápanyag utánpótlási és növényvédelmi technológiákat, majd megszemlélhették, hogyan teljesítettek a fajták ebben a termőtájban. A burgonya-nemesítők, fajtatulajdonosok mellett a különféle input-anyagok, illetve növénykondícionáló készítmények gyártói és forgalmazói is jelen voltak, szakmai tanácsokkal segítve a gazdálkodókat.
