Covid utáni újraindulás

Hazánk tizenkilenc megyéjének, köztük nyilván szűkebb pátriánknak, Szabolcs-Szatmár-Beregnek, továbbá a fővárosnak a társadalmi-gazdasági helyzetéről ad áttekintést az a jelentés, amelyet a napokban tett közzé internetes honlapján „Fókuszban a megyék – 2021. I. negyedév” címmel a Központi Statisztikai Hivatal. A digitális kiadványban természetesen minden lényeges, országos összehasonlításra alkalmas adatot megtalálhatunk interaktív grafikonok, térképek, táblázatok formájában Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéről is.

Természetes fogyás

Ezek közül a következő megállapításokat érdemes kiemelni. 2021 első negyedévében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében többen születtek, de többen is haltak meg, mint az előző év azonos időszakában. A természetes fogyás a megye népességét 904 fővel csökkentette. Az országos folyamatokkal megegyezően a foglalkoztatottak száma csökkent, a munkanélkülieké emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A foglalkoztatási arány (57,1 százalék) alacsonyabb, a munkanélküliségi ráta (9,6 százalék) pedig magasabb volt az országos átlagnál.

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 9,4 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Összege (290 ezer forint) itt volt a legalacsonyabb a megyék és a főváros körében, messze elmaradva az országos átlagtól (420 ezer forint). A telephelyi adatok alapján az ipar első negyedévi teljesítménye 2,9, a megyei székhelyű építőipari szervezetek termelése 0,5, a beruházások volumene pedig 0,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az első negyedévben 20 százalékkal kevesebb lakást vettek használatba, mint egy évvel korábban, a lakásépítések népességre vetített száma jelentősen elmaradt az országos átlagtól.

Az egészségügyi veszélyhelyzet miatt a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma jelentősen visszaesett. A kiskereskedelmi forgalom volumene 0,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, egy lakosra jutó összege 206 ezer forint volt, az országos átlagnál (273 ezer forint) kevesebb. A gazdasági-társadalmi folyamatokat 2021 első negyedévében is meghatározták a koronavírus okozta járvánnyal kapcsolatos intézkedések. Ezek hatása egyes ágazatokban (például a turizmusban) tartós maradt, és a gazdasági szereplők fogyasztási, beruházási döntéseit továbbra is befolyásolta.

A hivatalról

A Központi Statisztikai Hivatal szakmailag független, önálló gazdálkodású kormányzati főhivatal, a Hivatalos Statisztikai Szolgálat centruma. Tevékenységüket törvényi felhatalmazás útján látják el, szakmai munkájuk összhangban áll a közös európai normákkal, sztenderdekkel, valamint a statisztikai tevékenységre irányadó, nemzetközileg elfogadott ajánlásokkal és szabályokkal. Működésük célja, hogy a hivatalos statisztikai információk hitelesen, objektíven, térben és időben összehasonlíthatóan és módszertanilag megalapozottan álljanak a felhasználók rendelkezésére. A Központi Statisztikai Hivatal története 1867. május 25-én kezdődött, amikor a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumon belül Keleti Károly vezetésével létrejött a Statisztikai Szakosztály. A hivatal több mint 150 évre visszatekintő története során mindvégig ugyanazon elvek mentén – szakmai függetlenség, pártatlanság, objektivitás, megbízhatóság, minőség iránti elkötelezettség, egyedi adatok védelme – végezte és végzi ma is a tevékenységét.