Dinnye – csökken a termőterület

A tavalyi kedvezőtlen időjárás után sok kisebb, jellemzően melléktevékenységként dinnyét termesztő gazda hagyja abba a termelést, így várhatóan újabb 5 százalékkal csökkenhet az idén hazánkban a görögdinnye termőterülete. Ugyanakkor a nagyobb termelőknél még jobban előtérbe kerülnek a korszerűbb technológiák és a minőség, így egyelőre – ha az időjárás is kedvez – termésmennyiségben nem számítanak kiesésre a szakemberek – tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Agárgazdasági Kamara (NAK).

Hat hektáron

Kerezsi Csaba Balkányban gazdálkodik, az alma és a meggy mellett burgonyával foglalkozik, de van dinnyeföldje is. – Az idén hat hektáron tervezem a termesztést, főként a hibrid fajtákkal foglalkozom. Igyekszem haladni a korral, fólia alatt nevelem a dinnyepalántákat, amiket a május közepére tervezett kiültetés után csepegtető rendszerrel fogok öntözni. Úgy vélem, csak ezzel a termesztéstechnológiával lehet versenyképesnek maradni a piacon – fogalmazott lapunknak a balkányi gazda, akitől megtudtuk, az idén 33 ezer vetőmagot vásárolt, abban bízik, ebből 31-32 ezer palánta kifejlődhet.

– A magok elültetését a héten kezdjük meg. Ilyenkor még csak-csak sikerül valahogy, de a betakarítás időszakára nagyon nehéz elég embert találni – tette hozzá Kerezsi Csaba.

– Szerintem az előző évinél az idén 5-10 százalékkal csökken a megyei dinnyetermő terület. Tavaly jó ára volt a napraforgónak és a kukoricának, ezért többen gondolják úgy, hogy a dinnye helyett ezekkel foglalkoznak – vélekedett. A Nemzeti Agárgazdasági Kamara Dinnye Munkacsoportja és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete a közelmúltban szezon előtti egyeztető fórumot tartott. A megbeszélésen elhangzott: kezdődik a palánták nevelése, remélik, hogy az esetleges április végi, májusi fagyok nem tizedelik majd meg a kiültetett dinnyéket, és a koronavírus-válság sem lesz jelentős negatív hatással az ágazatra az értékesítési időszakban.

– Egyre több jel mutat arra, hogy az ágazatban koncentrációs folyamat megy végbe. Számos kisebb termelő hagy fel a dinnyetermesztéssel, ugyanakkor a közepes és nagyobb méretű vállalkozások a modernebb technológiák, a professzionálisabb szemlélet felé fordulnak. Mindez középtávon ismét növekedést jelenthet az ágazatnak – osztotta meg véleményét lapunkkal Rácz Imre, a NAK megyei elnöke.

A hazai éves átlag görögdinnye-fogyasztás 10-12 kilogramm/fő, a hazai ter­mesztés ennél többet is el tud látni. A görögdinnye-ter­mesztésünk közel 60 százalékát belföldön értékesítik a gazdák, átlagosan 40 százalék megy exportra. A két legjelentősebb termőkörzetben, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az idén várhatóan csökkenhet a termőterület, míg Baranyában, Tolna-Fejérben és a szórványterületeken (például a Kisalföldön) nem várnak jelentősebb mértékű területváltozást.