Védekeznek a vírus ellen

A Tranzit-Ker Zrt. tulajdonában több mint harminc megyei állattartó telep van, ezeken többféle szárnyast, többek közt broiler csirkét, pecsenyekacsát és libát is tenyésztenek. Mint azt a cég vezérigazgató-helyettese, Ujvári Sándor lapunk megkeresésére elmondta, a telepeiken tartott szárnyasok száma milliós nagyságrendű.

– Ez most valóban veszélyes helyzet. Európa több országában megjelent már a madárinfluenza, és nemcsak a vadmadarak körében, hanem a gazdasági haszonállatoknál is. Természetesen az országos főállatorvos rendeletét maximálisan betartjuk, de azt gondolom, hogy azt szinte lehetetlen megakadályozni, hogy bekerüljön az állományba a vírus, a fő kérdés inkább az, sikerül-e azt detektálni, illetve sikerül-e megakadályozni a továbbfertőzést. Ahová kellett, madárhálókat szereltünk fel, valamint különféle riasztóeszközöket, így például hanggenerátoros riasztóberendezéseket helyeztünk ki a telephelyeinken – sorolta az óvintézkedéseket a vezérigazgató-helyettes.

Ujvári Sándor hozzátette, igyekeznek minimalizálni a telepeken a jármű- és személyforgalmat, valamint abban bíznak, hogy a járvány­ügyi és a higiéniai előírások betartásával komolyabb károk nélkül megússzák a madárinfluenzát.

Az állam támogatja

– A mostani madárinfluenza-vírustörzs nagyon erősen fertőző, ellentétben a tavasszal a Dél-Alföldön végig söprő vírustörzzsel – mondta Bárány László, a Master Good Baromfi Coop Kft. tulajdonosa, majd részletezte az üzemen belüli megelőzés általuk is alkalmazott rendszerét.

– Ez a kapuban kezdődik, és lépésről lépésre kell felállítani az úgynevezett higiéniai sorompókat.

A baromfitelepre belépő minden személynél a kerítés vonalában kéz- és lábfertőtlenítést kell elvégezni, míg a szállítókocsiknak is fertőtlenítésen kell átesni.

– A következő higiéniai sorompó a szociális épületben van. A munkavállalók az úgynevezett fekete öltözőkben hagyják az utcai ruhájukat, majd egy teljes testzuhany­zást, hajmosást követően a telepi munkaruhába öltöznek, beleértve a zoknit és az alsó fehérneműt is. A harmadik lépcső az istállókba belépéskor a kéz- és lábfertőtlenítés.

A zárt tartás önmagában biztosítja, hogy a haszonállatok semmilyen szinten nem találkozhatnak a vadon élő madarakkal

– fogalmazott Bárány László, aki kitért arra is, hogy az állam eddig 100 százalékban térítette az elpusztult állatok értékét. A magyar hatóságok javaslatára, és megunva a rendetlenséget, figyelmetlenséget, ez a teljes mértékű kártalanítás várhatóan maximum 70-80 százalékra fog csökkenni.

– A magyar állam és az EU állategészségügyi szakemberei szerint vállaljon felelősséget és kockázatot az állattartó és az integrátor is. Az utóbbi ne helyezzen ki olyan helyre napos baromfikat, ahol hiányzik a három higiéniai folyosóból akárcsak egy rész is – mondta Bárány László.

A szakember úgy véli, a biztonsági rendszer kiépítése elenyésző mértékben drágíthatja a baromfihús kilóját. Ugyanis egy átlagos nagyságú baromfitelep védelmének megvalósítása 4–6 millió forintba kerül, és a beruházás felét az állam állja. A beruházásnak nem egy baromfiturnus alatt kell megtérülnie. Ha 8–12 évvel számolnak, akkor néhány forintos emelkedést jelent.

MW, TG