Tűzveszélyes lehet az aratás is

A nyári betakarítási munkák amellett, hogy nagy igénybevételt jelentenek a mezőgazdaságban dolgozóknak, igen tűzveszélyesek is. Arra kellő körültekintéssel kell felkészülni, különösen fontos a betakarítási munkálatokban részt vevő erőgépek tűzvédelme, az aratásra, illetve a tarló és növényi hulladékok égetésére vonatkozó szabályok ismerete, betartása.

Több száz riasztás

– A mezőgazdasági erő- és munkagépek, illetve az aratás tűzvédelmi szabályainak betartása különösen fontos, évente több száz mezőgazdasági tüzet – gabonatáblatüzet, valamint kazal-, illetve boglyatüzet – kell eloltaniuk a tűzoltóknak – mondta Leskovics Zoltán tűzoltó alezredes.

A tűzoltósági főfelügyelő kiemelte: a kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalmaösszehúzási és bálázási munkáiban csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte.

– A jármű megfelelőségéről szemlén kell meggyőződni. Ennek tervezett időpontját, ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén, tíz nappal előbb írásban az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségre be kell jelenteni. A szemléről készült jegyzőkönyv egy példányát a járművön el kell helyezni – sorolta a tudnivalókat az alezredes.

Kötelező az akkumulátorok megfelelő védőburkolása, illetve legalább naponta egyszer a kipufogót és a szikratörőt az éghető anyagoktól meg kell tisztítani.

– Figyelni kell arra is, hogy sehol se csepegjen az üzemanyag vagy hidraulikafolyadék, mert ez nagyban segítheti egy esetleges tűz terjedését. A munkagépet tilos a gabonatáblán, illetve tarlón üzemanyaggal feltölteni. A járműveken nyílt láng használatával járó karbantartást, javítást nem szabad végezni gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén, hiszen e munka során üzemanyag folyhat el, amelyet a nyílt láng meggyújthat – figyelmeztet Leskovics Zoltán.

Ezer négyzetméter

Az aratást lehetőleg közút, illetőleg vasútvonal mentén kell először elvégezni, ezek mellett legalább három méter széles védőszántást kell kialakítani. Ugyanilyen védőszántást kell készíteni akkor, ha a munkaszünet idejére a kombájnt nem tudják a gabonatáblától, kazaltól legalább 15 méter távolságban leállítani. A munkálatok közbeni dohányzás veszélyeit is fontos szem előtt tartani, gabonatáblán még a járművek, erő- és munkagépek vezetőfülkéiben sem szabad dohányozni. Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre lehet dohányzóhelyet kijelölni, ott vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni – említett újabb veszélyforrást a tűzoltósági főfelügyelő.

A szalmaösszehúzást és kazalozást végző erőgépek csak olyan távolságra közelíthetik meg a szalmát és a kazlat, hogy az ne jelentsen gyújtási veszélyt, ugyanis az erőgépek kipufogócsöve könnyen lángra lobbanthatja a száraz szalmát.

– Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 négyzetmétert, és a szabadban összerakott kazlak között legalább 20 méter távolságot kell tartani, vasúti vágánytól legalább 100, közúttól és erdőtől legalább 25 méterre kell elhelyezni ezeket. Magas kinyúlású gépek használata az elektromos vezetékek 5 méteres körzetében tilos! – hangsúlyozta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tűzmegelőzési Bizottság ügyvezető elnöke.

KM