Paks II. nélkül atomjaira hullhat a szolgáltatás

– Ma Magyarországon minden 2. égőt a paksi erőmű hajt, és minden 3. importárammal működik – akár ezzel az egy mondattal is összefoglalhatta volna előadása lényegét Kovács Pál a napokban tartott nyíregyházi előadásán, de a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár természetesen részletezte is, miért van szükség az újabb erőmű megépítésére, működtetésére.

A Paksra tervezett VVER-1200 reaktorok alapjául a VVER-1000-es típusok szolgáltak, de a párhuzamosan fejlesztett 600-as típuscsalád sikeres biztonsági megoldásait is alkalmazták.

Az erőművet úgy tervezték, hogy ellenáll a földrengésnek, ha annak maximális szabad felszíni vízszintes gyorsulása nem haladja meg a 0,25 g értéket.

A biztonsági berendezéseinek tervezésekor figyelembe vettek egy esetleges külső robbanást követő lökéshullámot is.

A biztonsági berendezések ellenállnak az extrém környezeti hőmérsékletnek, nagy erősségű szélnek, tornádónak.

– Németországban nemrégiben elvégeztek egy szimulációt: azt vizsgálták, mi történne, ha megszűnne az áramszolgáltatás – arra jutottak, hogy egy hét múlva előkerülnének a fegyverek. Néhány nap alatt elpusztulnának a tehenek (a fejőgépek árammal működnek), megbénulna a közlekedés, hiszen az emberek nem tudnának tankolni, összeomlana a kórházi ellátás, a közigazgatás, ahogy a honvédség is – ezeket figyelembe véve nem túlzás azt állítani, hogy az áramszolgáltatás működtetése nemzetbiztonsági kérdés – mondta Kovács Pál, és hozzátette: jelenleg jóval nagyobb mértékben függünk másoktól, mint ahogy az optimális.

– Békeidőben nagyon jól jönnek a szövetségek, de ha baj van, a kölcsönös kisegítési mechanizmusok megbomlanak – nem szeretnénk idáig eljutni.

Nem tárolható

– Hazánkban a villamosenergia-fogyasztás mértéke 2013–19 között évente átlagosan 1,3 százalékkal nőtt, a gazdasági növekedés, az elektromobilitás és az elektrifikáció emelkedése miatt pedig ez a tendencia a jövőben is folytatódik, annak ellenére is, hogy az energiatakarékosság mértéke is nő. Ráadásul, mivel az áram nem tárolható, azt éppen akkor kell megtermelni, amikor arra szükség van, ami komoly műszaki feladat.

– Ha a hazai villamosenergia-felhasználás megoszlását vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az import 28 százalék, a nukleáris energia 36 százalék, a szénhidrogén 19 százalék, import nélkül az atomenergia aránya 49 százalék.

Ebből is látszik, hogy komoly a függőségünk: Magyarország az egyik legnagyobb európai villamosenergia-importáló ország.

– A dilemma az: villamos ­energiát importáljunk vagy energiahordozót? És az sem mindegy, hogy az import ár vagy ellátásbiztonsági kérdés. Sokan nem tudják, hogy 2018-ban január közepe és március eleje között Európa nagy részén az elektronikus órák elkezdtek lassulni, és közel hat percet késtek a hálózat rossz minősége miatt – a tőzsdéken ennyi idő alatt milliárdokat lehet bukni, ezért persze a tengerentúli országok jelezték is, hogy ideje lenne ezeket rendbe tenni. De erre természetesen nem csak ezért van szükség.

– A hazai erőművek elöregednek – a paksiak átlagéletkora 30 éven felüli, 2032-ben le fognak állni –, ezért ha nem építünk újakat, azzal tovább nő az importfüggőségünk, ami komoly biztonságpolitikai kérdés. 2033-ig kiesik a rendszerből 2500 MW kapacitás, a fogyasztás pedig 1000 MW-tal nő, ami egyben azt is jelenti, hogy a csúcsigény és a rendelkezésre álló kapacitás között 5000 MW a különbség, azaz ennyi lesz a hiány.

– Sokan felteszik a kérdést, miért nem használjuk ki jobban a megújuló energiákat. A naperőművek átlagos kihasználtsága 2018-ban 15,2 százalék volt – a nyári hónapokban sem érte el a 25 százalékot –, túl magas hőmérsékletnél a hatékonyságuk csökken. A legtöbb áramot tavasszal termelik, viszont hazánkban nem akkor van a fogyasztási csúcs, a napelemalapú termelés így nem tudja lefedni a téli csúcsterhelést.

Egyre gyakrabban van szükség tartalékerőművekre, a labdarúgó-világbajnokság alatt például szükségünk lett volna pluszenergiára, és a csehektől annak ellenére sem kaptunk, hogy szerződésünk van velük – nyilván ők is meccset néztek

– mondta az államtitkár, aki szerint a szolgáltatás folyamatosságának a biztosítása a kormány felelőssége, a szuverenitásunkat pedig a tulajdonlásban is meg kell tartani.

A megoldás: az új blokkok építése

– Ha ehhez hozzávesszük a növekvő keresletet, az elöregedő erőműparkot, az időjárásfüggő erőművek elterjedését, és tudjuk, hogy az importfüggőséget csökkenteni kell, láthatjuk, hogy a megoldás az új blokkok építése.

– Úgy kell kialakítani az új struktúrát, hogy azzal a magyar gazdaságot erősítsük, és megfeleljünk a dekarbonizációs céloknak – mondta Kovács Pál, és hozzátette: a kormányközi szerződés szerint a beruházás legfeljebb 10 milliárd euróból valósulhat meg. Az orosz féltől 300 ezer oldalnyi dokumentációt kaptak, az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH) mintegy 30 ezer oldalt nyújtanak majd be, az OAH-nak pedig 15 hónapja van arra, hogy átnézze, véleményezze – ha minden a tervek szerint halad, a kivitelezés 2022 végén kezdődhet el.

SZA