TOP 100: a számok nyelvén ad hű képet megyénk gazdaságáról

Az idei év sem ért véget anélkül, hogy ne rendeztük volna meg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legsikeresebb vállalkozásainak gazdasági seregszemléjét. Kedden bemutattuk azt az exkluzív kiadványt is, mely a számok nyelvén ad hű képet megyénk gazdasági életéről: a Hotel Korona dísztermében megrendezett eseményen a megye legnagyobb és legsikeresebb vállalkozásainak vezetői elsők között vehették kezükbe a TOP 100 magazinunkat.

A 2019-es Gazdasági díjat Háda György, a használtruha-kereskedelemmel foglalkozó, családi vállalkozásként működő Háda Kft. tulajdonosa vette át, aki szerint ebben a díjban a lányának és a két keresztfiának is benne van a munkája.

– A külföldi partnereimnek biztosan el fogok dicsekedni ezzel a díjjal – kezdte köszöntőjét az évi 5 millió ruhadarabot értékesítő, 12 milliárd forint forgalmú cég vezetője, aki szerint a kívülállóktól kapnak hideget-meleget, mert sokan nem látják, a siker mögött mennyi áldozat és munka van. – Akik itt ülünk, azok mind győztesek vagyunk – fogalmazott Háda György.

Kedvező befektetői környezet

A Kelet-Magyarország, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett TOP 100 rendezvény zárszavát a hagyományoknak megfelelően ezúttal is Pekó László, a kamara megyei elnöke mondta.

Dr. Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára előadásának elején a 2010 óta eltelt időszakról beszélt. A makrogazdasági konszolidáció részeként előbb csökkent a költségvetési hiány, fegyelmezettebbé vált a költségvetési politika, mindezek következtében kedvező befektetői környezet alakult ki Magyarországon.

- 2019-ben 833 ezerrel többen dolgoznak mint 2010-ben, 600 ezer embernek az elsődleges munkaerő-piacon sikerült elhelyezkednie – emelte ki dr. Nagy Ádám, majd hozzátette: 2018-ban a GDP növekedési mértéke meghaladta az öt százalékot, miközben a régió országainak növekedése lelassult. 2015-től 3000 milliárd forint értékű külföldi befektetés érkezett hazánkba, ezzel párhuzamosan sikerült kinőni az „összeszerelő ország” státuszt, hiszen egyre többet invesztál az ország kutatás-fejlesztésre és innovációra.

Az ITM helyettes államtitkára szerint a jövőbeni fejlődés záloga hét alappillérre épül, úgy mint a klímasemlegesség, a vízkészleteink tisztaságának megőrzése, a digitalizáció, az út- és vasútfejlesztés, az egyetemközpontú innovációs ökoszisztémák létrehozása, a felnőtt- és szakképzési rendszer átalakítása, valamint a magyarok kreativitásának kiaknázása.

Kiemelt jelentőségű beruházások

Román István a megyei kormányhivatal és a gazdaságfejlesztés kapcsolódási pontjairól beszélt. – Száznegyvenkét kiemelt jelentőségű beruházásban működik közre a kormányhivatal, mint engedélyezési hatóság. Az agrás-és vidékfejlesztési programban a megyék közül mi kezeljük a legtöbb pályázatot, ezek összértéke 125 milliárd forint. Emellett azon is dolgozunk, hogy a munkáltatók és a munkavállalók minél gyorsabban egymásra találjanak, ennek érdekében változtattunk az előszűrési rendszerünkön, piacképes képzéseket indítunk. Ezeknek is köszönhető, hogy a foglalkoztatás évről évre erősödik, csökken a nyilvántartott álláskeresők száma, ahogy a közfoglalkoztatásból is egyre többen kerülnek át az elsődleges munkaerő-piacra – fogalmazott lapunk keddi TOP 100 rendezvényén Román István megyei kormánymegbízott.

– A megyei önkormányzat a kormányzati szándékot igyekszik a megye településeinek igényeivel összehozni – kezdte előadását Szabó István. A megyei közgyűlés alelnöke szerint a jövőre záruló hétéves uniós költségvetési ciklus fejlesztéseinek megvalósításából, mind a dokumentáció, mind pedig a gyakorlati megvalósítás terén, kivették a részüket. Szabó István kiemelte: a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program forrásai (városrehabilitáció, infrastruktúrafejlesztés) közvetve a gazdaságfejlesztést is szolgálták.

Dr. Kovács Ferenc polgármester szerint az az optimális, ha a politikai, a közigazgatási és a gazdasági dimenziók találkoznak, egy város esetében ekkor lehet fejlődésről beszélni.

– Sikerült a régi, 2010 előtti kerékvágásból kijönnünk: a Munkácsy- és a Szinyei-kiállításnak köszönhetően felpörgött a kulturális turizmus, Sóstón egy nagyszabású turisztikai attrakció-fejlesztésbe kezdtünk, mely indult a gyógyhellyé minősítéssel, folytatódott a skanzen és a Nyíregyházi Állatpark felújításával, s most a négycsillagos hotel átadásával teljesedett ki – emelt ki egy-egy példát az utóbbi években a Nyíregyházán megvalósult fejlesztések közül a megyeszékhely polgármestere, aki szerint a szakképzett munkaerő felkutatásában van még teendő.

A számok mögött mi vagyunk ott, emberek

A siker kulcsa a munkáltatók, a vezetők kezében van.

– Három új belépőből egy hónap után kettő, egy év után pedig egy dolgozó marad – vázolta a menedzsmentet homlokráncolásra késztető, ám mindenképpen megoldandó foglalkoztatási helyzetet dr. Nemes Attila, a Michelin Hungária Kft. ügyvezetője. A fluktuáció csökkentésére stratégiát kidolgozó megyei TOP 100-éllovas célja visszatérni a korábbi év ilyen tárgyú adataihoz. A célok megvalósításához, a megfelelő ember megtalálásához, kiválasztásához, a cégbe történő integrálásához, a munkaerőlétszám megtartásához új megoldásokra, de alapvetően alázatra van szükség a különböző szintű vezetők részéről.

A Michelinnél a dolgozói ajánlási program és a Szakmák Éjszakája bizonyult igazán sikeresnek. Az is kiderült, hogy a jó kiválasztás egyrészt szakma, másrészt ráérzésen alapul, de az bizonyos, hogy fizikai kollégák is jó, ha részt vesznek az újak kiválasztásában. A sikeres betanulás az integráció első lépése, amelyhez szükséges a betanítók pedagógiai képzése, anyagi megbecsülése. Az új dolgozók megtartása a kötődés erősítésével, családbarát munkahelyi légkörben működik igazán. Fluktuáció ellen a valódi sikerfaktor azonban az e téren is képzett vezetői munka – összegezte tapasztalatait Nemes Attila.

A szakmunkások hiánya

– Várakozunk – fogalmazott Pekó László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke zárszavában az adventre, a vállalkozások dilemmájára utalva.

– A számok mögött mi vagyunk ott, emberek. A munkaerőgondok égető problémája a szakmunkások hiánya. Ezen a fronton minőségi változásokra van szükség. A bérkérdés is egyre izgalmasabb, nem csupán a munkavállalók körében, de legalább annyira a munkáltatóknál. Különösen a mi keleti régiónkban, ahol a 2-3 százalékos bérfejlesztés is megterhelő, a 8-10 százalékos pedig kivitelezhetetlen egy csökkenő lakosságú és vásárlóerejű vidéki közegben.

Exportunk zömét a százak adják

Rengeteg böngészésre érdemes adatot tartalmaz a 2019-es TOP 100 magazin.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adó- és Vámigazgatóság által készített értékes elemzés számai összességében jó képet festenek megyénk gazdaságáról, melyek közül néhány jellemzőt választott ki a NAV megyei igazgatója.

A számok tükrében

Dr. Kazsuk Attila a friss TOP 100 listáról elmondta, abba közel 3,2 milliárd forint nettó árbevétellel lehetett bekerülni, az élbolyhoz csatlakozáshoz pedig már 22 milliárd éves nettó árbevételre volt szükség 2018-ban. A TOP 100-asok jelentőségét mutatja, hogy a megyei vállalkozások összes exportjának a 86,5 százalékát ez az élcsapat adja.

Földrajzi elhelyezkedésük is sokat árul el a megye gazdasági erejének területi eloszlásáról: a százból 52 vállalkozás Nyíregyházán és a megyeszékhely térségében található, 12 vállalkozás Mátészalkán és környékén, valamint 9 vállalkozás Nyírbátor és térségében helyezkedik el. A tavalyi évben a megye társas vállalkozásai együttesen 2067 milliárd forint nettó árbevételt realizáltak, amely közel 139 milliárd forinttal több a megelőző évitől. A nemzetgazdasági ágak közül az értékesítés 2018. évi nettó árbevételéből legtöbbet részesedik a feldolgozóipar, második a kereskedelem és harmadik helyre ugrott fel az építőipar.

Jelentős foglalkoztatók

Ami a foglalkoztatást illeti, a megye közel 68 ezer foglalkoztatottjából a TOP 100 cégei közel 25 ezernek adnak munkát, méghozzá jobban megfizetve dolgozóikat – emelte ki többek között az igazgató. A NAV-tól az elkövetkezőkben várható tendenciák között Kazsuk Attila említette a támogató típusú eljárások hangsúlyozását, az EKÁER rendszer változó szerepét, az online számla adatszolgáltatás-bővítését és az áfabevallások kiajánlását.