Sokan „csak” gimiben gondolkodnak, pedig...

Mintaértékűek azok a fejlesztések, amelyek a Nyíregyházi Szakképzési Centrumban megvalósultak, sokat tanulhatnak ezekből a jó gyakorlatokból hazánk más központjai – jelentette ki ­Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár a közelmúltban a megyeszékhelyen, ahol a Centrum fejlesztési beruházásait, többek között a Dugonics utcai Digitális Közösségi Alkotóműhelyt is szemügyre vették a GINOP Monitoring Bizottság tagjai.

Megragadva a tálcán kínált lehetőséget az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkárát a Szakképzés 4.0 stratégia részleteiről, a változtatások okairól és a reformokkal kapcsolatos várakozásokról is „kifaggattuk”.

Pölöskei Gáborné hangsúlyozta: a szakképzés azokon a településeken működik jól, ahol a városvezetésnek és a meghatározó piaci szereplőknek egyaránt szívügyük a minőségi szakemberképzés támogatása, márpedig Nyíregyháza ilyen település. A szakképzési rendszer átfogó, a térség gazdasági igényeire reflektáló fejlesztése a minőségi szakemberképzést, valamint a tanulói lemorzsolódások és a szociális hátrányok csökkentését szolgálja.

Nívósan és racionálisan

– Ősztől a jelenlegi 44 helyett 40 centrum működik majd hazánkban, ezekben koncentrálódik a szakképzés állami feladata, itt határozzák meg a képzési szerkezetet, a fejlesztések irányát. Az intézmények önállóan gazdálkodnak, így van mozgásterük, a kancellária­rendszer ugyanakkor egyfajta garanciát jelent arra, hogy a szakmai nívó, a minőségi oktatás racionális gazdálkodással párosuljon – mondta a helyettes államtitkár, majd rámutatott: az új stratégia alapja három pilléren nyugszik.

Kitörési pont

– Az egyik a karrierépítés, amely mindenkinek adott, aki valamilyen szakmát tanul, és jól végzi a mesterségét. Ezzel együtt lehetőséget nyújtunk a hátrányos helyzetben lévő, tanulni és dolgozni vágyó fiataloknak arra, hogy kitörhessenek abból a társadalmi közegből, életszituációból, amely konzerválná a sorsukat, az esélyteremtés ebben a megyében különösen fontos!

– Egyszerű, átlátható, átjárható és vonzó rendszert építettünk az 5 éves technikumi képzéssel (kilépési lehetőség a 12. évfolyam végén), az ösztöndíjrendszerrel, elérve, hogy a szakgimnázium legalább a mérnökképzés tekintetében a felsőoktatás előszobája legyen.

– Az is lényeges, hogy a szükséges tudást vonzó környezetben, korszerűen felszerelt tanműhelyekben, a duális képzés feltételeinek biztosítása mellett korszerű oktatási technológiák se­gítségével szerezzék meg a diákok.

Házhoz jön a tudás

Kérdésünkre, van-e jelenleg hazánkban elegendő, korszerű tudással felvértezett szak­oktató, akik valóban mesterembereket faraghatnak a piacképes szakmákat választó diákokból, a szakképzésért felelős helyettes államtitkár így válaszolt: – A minőségi oktatáshoz minőségi oktatókra van szükség, ez vitathatatlan. Éppen ezért úgy véltük, kinyitjuk az iskolák kapuját például a mérnökök, gazdasági szakemberek előtt, hogy átadják a legújabb tudást és tapasztalatokat a tanulóknak, a szakoktatókat pedig olyan továbbképzésekre küldjük, amelyek nem merülnek ki egy-egy konferenciában, tanfolyamban, hanem különböző cégeknél, vállalati környezetben fejleszthetik tovább a tudásukat, „leshetik el” a technológiai újdonságokat. Nagy reményeket fűzünk az akkreditált oktatói képzésekhez.

– A negyedik ipari forradalomban új munkakörök és foglalkozások jönnek létre, így természetes, hogy az iskolában tanított tartalmaknak is folyamatosan meg kell újulniuk. A szakképzés és felnőttképzés rendszerszintű megújítását és továbbfejlesztését meghatározó Szakképzés 4.0 stratégia ezt a célt szolgálja, és számos korábbi problémát orvosol – összegzett Pölöskei Gáborné.

Hová menjen, mit tanuljon a gyerek?

A szülők és a továbbtanulás előtt álló diákok egy része nem látja tisztán, mit takar egy-egy képzési forma. Ha azt hallják, szakmunkás, többnyire betanított munkásra gondolnak, holott a szakképző iskolákban stabil, naprakész tudást és rengeteg gyakorlati szakmai tapasztalatot szereznek a jövő mesteremberei.

Emellett ott vannak a gimnáziumi, technikumi és a szakiskolai képzések is, utóbbi a sérült vagy egyéb problémákkal küzdők számára. A szakgimnáziumok 4+1 éves képzése ötéves lesz, az iskolatípus nevét pedig technikumra változtatják, a diákok később hagyományos felvételi nélkül, a szakmai vizsgájuk eredménye alapján tanulhatnak tovább szakirányú felsőoktatásban.

– Érdemes lenne minden általános iskolában pályaorientációs teszttel mérni, hogy a fiatalokhoz mely (szakma)területek állnak közel, majd akár javasolhatnánk is nekik intézményeket a továbbtanuláshoz.

– Sokan „csak” gimnáziumokban gondolkodnak, holott aki például jó matekból, fizikából, kémiából, bölcsebb, ha műszaki technikumba jelentkezik – tanácsolta ­Pölöskei Gáborné.

PI